-Igen,és a segítségedet szeretném kérni.
-Oh. És miben segíthetek?-Nézek körül a butikban.Itt állunk a munka helyem közepén,délelőttre jár még az idő. Egyetlen vásárló sem tévedt még be,a váltig állítom Isztambul legkisebb és legszebb butikjába. A fal krémes rózsaszínű,a hófehér polcok roskadoznak a finom elegáns szabású,holmiktól.
Hófehér orchideák és egy márványpult díszíti továbbá a csepp kis női álom világot. Na meg persze az ö perzselő tekintete,nem tudom miért mostanában már inkább nem is nézek a szemébe.
Egy héttel ez előtti kis lelki "kilengésem" óta még jobban szégyellem magam.
Hiába állította telefonon váltig hogy kifejezetten bírta amikor számító kis ficsúrnak neveztem.
Amit azóta már vissza szívtam,de most mindezektől függetlenül túl vagyunk egy lábgomba megelőzési ecset vásárlás telefonos lébonyolításán. "Megjegyzem végül nem vette meg,mert úgy gondolta ugyan miért is kezeljen egy gombát ami még ott sincs? "Add esélyt a gombának"
Egy teljes napig nevettem...
Túl vagyunk egy menzesz kielemzési beszélgetésen "Megjegyzem" Amira nagyon örült amikor hajnal háromkor még azt ecsetelgettem hogy amikor jönnek a bizonyos napok
Nem vagyok hajlandó kéket hordani,magassarkút viselni,viszont ölni tudok a paradicsomért,és a csokiért. Amire azt felelte hogy ha neki megjönne Ö tök kész lenne magától. És csak pirosat hordana hogy mindenkinek nyilván való legyen a "dolog" és ne is készítse ki.
Mire azt mondtam: -Oké,ha menstruálni fogsz,kapsz tőlem egy piros bugyit!
Gyerekesek lennénk?....Lehet!
De könyörgöm,nincs felesége,nekem nincs férjem. Mégis kivel vesézzen ki ilyen rejtelmes dolgokat,
fölleg hajnai 3-kor?
-Tehát,mivel szeretnéd meglepni?
-Elviszem Ankaraba,színházba. Megörül a művészetét,meg a színházért...
-Ez jó ötlet! És még mellé szeretnél valamit?
-Pont!
-Ékszer?
-Tavaly kapott!
-Ruha?-Nézek körbe csalogatón.
-Nem...Anyúnak nagyon minimalista ízlése van,nem is próbálkoztam még vásárolni neki.
-Parfüm!-Mosolygom,és felcsillan a szeme.
-Mindig ugyan olyan illata van...
-Hát,ha hallgatsz rám,azt adsz neki, Nekem az illatok emlékeket őriznek. ha illatot ajándékozol azzal csak nyomatékosítod az emlékét. Ha viselni mindig eszébe jutsz majd.
-Vizuális elme vagy Rasinda.
-Ezt most bóknak vettem.
-De hogy válasszak? És ha nem tetszik neki?
-Furcsa dolgot kell tenned, le kell nyúlnod valamelyik illatszerét,tusfürdő,régi parfüm akár az is amit most használ,testápoló hasonló. Menni fog?
-Fu de izgi,kiraboljam anyám pipere tükrét? Gondolod maszkot is húzzak?
-Persze zsákot is vigyél.
-Az mindig van nálam!-Vigyorog és elönt a pír.
-Na jó! Tedd amit mondtam és ha megvan elkísérlek munka után választani. Most viszont indulj,dolgozok!
-Igen is!
Még hogy mindig van nála...!
Szóval te teljesen normálisnak tartod ezt a helyzetet?-Néz rám kicsit furcsán Dzsanéla,délután 3- kor amikor épp leváltani készül.
-Miért,nem az?
-Hát nem mondom hogy egy barát nem kérhet ilyet,de könyörgöm,folyon beszéltek!
-Nem igaz!
-De igen!
-Jó igen,de attól még nincs köztünk semmi!
-Jó legyen,úgy is észre veszed ha akar valamit,...Tudod duruzsol a füledbe,megdicséri a frizkódat meg ilyenek...
-Azon már túl vagyunk,nem pont így ahogy mondod,de....tudod mit. Nincs mit magyarázkodnom. Puszi!
Kilépek és arra gondolok,hogy teljes képtelenség hogy én össze jöjjek vele. Ahhoz túl borostás!
Szantálfa!-Nyögöm ki két régi majdnem elhasznált parfüm szaglászása után.
-Azt sem tudom mi az!
-Szantálfa,most mondom!
-Szóval egy fa amivel illatosítják a parfümöt? Oké, akkor állítsak oda egy csinos parfümériás lányhoz úgy, hogy női parfümöt szeretnék szantálfával?
-Nem,ez így kicsit buta! Rengetegféle parfümbe használják alapként mert tartósít!
Szóval ez elég tág fogalom! Egyébként meg bőrtípustól is függ!
-Hát akkor megszagolom rajta!
-Disznó vagy!
-Most miért?
-Anyukádnak vásárolunk és még akkor is nök járnak az eszedben?
-Szagoljam egy pasin?
Talán Dzsánlanak igaza van,és nem kellene úgy viselkednünk mint egy vén házaspár.
Ha most itt hagynám azt,azt támasztana alá hogy féltékenységi hisztit kaptam,pedig nem!!
-Tudod mit? Induljunk...
Amikor belépünk a parfümériába mélyet szippantok a levegőből,mire ö összehúzza a szemöldökét.
-Mi van? Imádom?! Mondd azt hogy nem szereted amikor pazar illatok vesznek körül.
-Sosem volt ekkora lelkesedésem!-Vigyorogja.
-Ah nem érted te ezt! -Intem le és lekapok egy tesztert a polcról. Mint valami varázslat,a természet és az ösztönök eszenciája...-Ö is beleszagol de egyszerűen még most sem érti hova a lelkesedésem.
-Az illatok egyébként is nagy vonalakban leírják az adott illetőt.-Érvelek.
Amit akkor tett a hófehér űzet közepén,még a parfüm eszenciájátol is jobban átbizsergetett.
Finoman megragadta a derekam és mélyen beleszívott a nyakamba.
-Igazad van, bátorság,bezárkózottság,cinizmus és végtelen szeszélyesség illatod van! Karakteres!
Mikor magamhoz tértem tarkón akartam csapni,nem éppen a szavai miatt. Mire értelmeztem öket persze azért is. De mivel jól nevelt nő vagyok csak szóval szúkáltam.
-Neked pedig tömény egoizmus,és émelygően szörnyű......Mustafa szagod van!
Felnevet én pedig inkább keresgélni kezdek aztán egyszerűen csak az orra alá dugok egy illatot.
Tudatam hogy a reakciója mi lesz és már vártam az elundorodott képet.
-Ez egy férfi parfüm,igaz?
-Nem ez női!-Lalique Perles de Lalique! Anyukámnak ez a kedvence,de csak különleges alkalmakkor használja,szerintem a te anyukádnak is tetszene!-Megszagolja újra.
-Ez nem gyözött meg,féfias!
-Tudod mit? Meghívlak egy kávéra-Közben a csuklomra fujom-És meglátjuk pár perc után mit modasz!
-Ez már jobban tetszik!-Mosolyog és lelépünk.
-Szóval hogy is volt azzal Pasassal?
-Kiröl beszélsz?
-Az exedröl!
-Hogy jutott ez most eszedbe?-Sápadok le.
-Azóta is a fejemben jár...
-Sajnálom hogy elrontottam az aznap estédet a lelki rizsámmal Musatafa,de érdektelen erről beszélnünk,mert már nagyon is rég nem érdekel az az alak!
-Hát pedig,nagyon is úgy festett. Persze, én sem szeretnék belemászni minden áron az életed legmélyebb bugyraiba.-Nem válaszolok mert egy pincér közelit felénk ö pedig Kávét rendel.
Aztán csak ülünk egymással szemben...
-Tudod,ha engem ennyire szeretett volna valaki,már gyerekeim lennének,és nem karrierem.-Gyűri az állát aztán azon kezdek elmélkedni hogy vajon miért mondja ezt? Jóbban szeretné ha családja lenne?
Pedig olyan jól elvan az életével...Amióta csak ismerem keresik öt különböző divat cégek.
Állandóan van egy új ajánlat,új nő,és sok sok olyan mosoly,amiből a meg elégedettsége tükröződik.
-Gyerek párti vagy?-Nézek a szemébe,és látok benne egy csepp szomorúságot.
-Család párti vagyok!-Vágja rá,aztán érzem hogy mind kettönk érdekében el kell terelnem a témát.
Mert mindkettőnk arca jegesre és szomorúra hajlik.
-Na most szagold meg!-Tolom az orra alá a csuklom,finoman megérinti a kezem és olyan sokáig szagolgatja hogy már mosolyognom kell.
-Na? Tetszik?
-Rasinda! Te aztán értesz ehhez!-Ironizál,szarkasztikus mosoly kerültei a száját,a kávé és az ajándék vásárlása után ketté váltunk. Én bevásároltam a vacsorához ö pedig elvileg hazament pihenni...
Az az igazság hogy nagyon kedvelem öt,egyszerűen annyira megszoktam hogy a mindennapjaim része hogy el kezdtem gondolkozni azon hogy lehet hogy ez nem vezet semmi jóra hisz FÉRFI.
Nem! Bolond vagy Meyrem! Egyszerűen csak ki kellett nyílnia a szemednek és észre kellet venned hogy vannak rendes férfiak is a világon. (Persze csak barátként) hiszen ha elnézem öt és a "kapcsolatait" . Szörnyű egy pofára ejtős alak ö is!
Pár nappal később épp Dzsanéla barátnőmmel töltöttük a szabadítónkét amikor felhívott.
És felvetette a lehetőséget ahogy nála is vacsizhatnék ha szeretnék!
Hát mivel megtehetem miért ne...? Dzsan azonnal szexi fehérneműt akart velem vetetni.
Fejébe vette hogy mi igazából együtt vagyunk,hát persze hogy együtt vagyunk!
Épp csak nem anyáskodok felette,és nem szexelünk. Épp ez is kapcsolat,csak nem vagyok a nője.
Így esélye sincs megbántani,mindenki nyer!
Mesenger üzenet:-Gyűlölni fogsz!
-Mit tettél?
-Még semmit,de akarok!!
-Elcseszted a vacsit?
-Nem! Be toppant hozzám egy Eva Mendes hasonmás.
-És "megvendégelnéd" a "Kolbászos rántottáddal"?
-PONT! Ugye nincs harag? :/
-Dehogy is! Ne várasd szegény biztosan "éhes".:P
-De még mennyire! Imádlak!:D
-Hát persze! :P
Na tessék! Nem tud megbántani!-Szegem fel az állam hegykén az utca közepén...még nevetek is ha mást "vendégel" Ccc még hogy Eva Mendes hasonmás...
Még aznap éjjel....
Mesenger üzenet:
-Mit csinálsz?
-Ablakot mosok!
-Hajnal kettö kor? :O
-Eleve micsoda kérdés ez hajnal kettökor? Képzeld fekszem!
-Dölyfösre veszed? Megbántottalak igaz?
-Bár beleéltem magam a vacsorádba,vagyis a vacsidat éltem bele magamba,de anyukám megtanított hogy adakozzak a rászorultoknak. Szóval ahol ott a szükség ott a "kolbászos rántotta segítség" Nincs harag! :*
-Szeretem mikor így beszélsz! XD
-Köszönöm,milyen volt a kamu Mendes-húsi?
-Rágos! És szappan szagú!
-Hangosan felnevetek....De megette a vacsidat igaz?
-Csak úgy nyelte! XD
-Egészségére! XD
-De aztán sietős volt neki,szörnyűek a nők,megkapják amit akarnak és már mennek is.
Mondjuk oké jobb is...Nagyon nyávogós akcentusa volt amit eleinte gerjesztőnek találtam,de
"repeta" után már idegesített!
-Szörnyű! Utálom a kényes nőket! Néha még magamtól is kész vagyok!
-Te nem vagy kényes! Inkább csak szeszélyes,az meg belétek van programozva!
-Belétek meg a hűtlenség!
-Egy nő is lehet hűtlen!
-Lehet! De nem az esetek 70%-át a férfi hűtlenség uralja! :P
-Én sosem voltam még hűtlen képzeld! Az más hogy véget vetek valaminek amit érdemtelen elkezdeni. Inkább kerülöm az ilyen helyzeteket szóval ne vádolgass! Rasinda! :P
-Jól van Gürpinár! Akkor most dicsszót is mondjak pezsivel rád?
-Jól esne köszi!
-Oké majd az esküvődön! XD -És itt áll e férfi ki még sosem volt hűtlen,és talált tárgyak osztályát
is ö alapította,Isztambul nőegyletének! Éljen az ifjú pár!
-Szörnyű egy nő vagy! De bírlak!
-Kedves egy fazon vagy,de sokszor nem bírlak!
-Akkor jó éjt!
-Szép álmokat!
Pár nappal később,késő este....
-Jaj kislányom,szép vagy és okos,mindezek felett tehetséges,kitűnő érzéked van az emberekhez! És a divathoz is. Hidd el nekem előbb-utóbb megtalál a boldogság. Rizsa,Rizsa,rizsa....Szétfőtt rizsa!
Anyu a szeretetben megpárolt szörnyű ragacsos rizsájával etet telefonon,mert azt állítja rossz kedvem van,ezt hallja a hangomon. Pedig nincs! Épp csak...Na jó tényleg rossz kedvem van. Megrendeltem az interneten 3 olyan dolgot amire valószínű semmi szükségem,csak azért hogy jobb kedvem legyen,Teli ettem magam édességgel,csak hogy jobb kedvem legyen. És megnéztem egy hányásig csordultig telt romantikus sorozatot csak hogy jó kedvem legyen, Mindezek ellenére Bűntudat és rosszkedv környékez. És inkább felhívtam anyukámat! Akár csak egy tinilány...
Ha utcára lépek,probűlom mindig ugyan azt a hitet kelteni.: Megközelithetetlen,öntörényü,erös,büszke, és elegáns! Ja...És izig-vérig (NŐ)! De az otthonomban más...leesik az állarc és még mindig maciát szorongató kislány vagyok...
-Szeretlek anyu!
-Én is Drágám!
Mesenger üzenet:- Kárpotló vacsi?
-Kamu Mendez nem toppan a küszöbödre?
-Nincs hosszá gusztusom,de egy Menemethez és egy filmhez van. Jössz?
-Hm..Nem is tudom,jól elvoltam a pizsimben. Meg az exra nyálas filmemmel...
-Vettem pop-cornt! :D
-Hm...Cseles! És mit nézünk?
-Azt nem tudom! Romantikus filmem nincsen szerintem...
-Hehehe!! Azért nem vagyok tejesen Miss pinki poni pipi hercegnö!
- Húsz perc és ott vagyok ne vedd át a pizsidet!
-Tudod mit? Nem is veszem!
-Hova mész?.Érdeklődött Amira
-Musztafához megnézünk egy filmet!
-Randi van?
-Dehogy is! Akkor így mennék? Haverok vagyunk!
-Haverok???
-Igen!
-Meyrem! LEFEKÜDTETEK!
-Tudom,ne dörgöld az orom alá!!
-Akkor volt kémia most miért nincs?
-Tudod az ital sok mindent kihoz az emberből!
-Jaj Meyrem legalább ne tagadnád tetszik!
-Kedvelem! Ránk illik az a maszlag hogy. Volt ami volt maradjunk Barátok!
-Aha! Barátok! Extrákkal??
-Nem! Szexelek! Vele! Többet! Na jo szia! Nem győzködlek tovább,te meg Dzsanni kicsináltok ezzel!
-Tuti hogy akar valamit!
-Tudja hogy nem tetszik nekem,csak egy üveg Martini után.
-.Akkor leitat!!
.-Nem szorul ö rám hidd el. Kész talált tárgya osztálya van nála!
-Tessék?
-Semmi jó éjt!
-Egyfolytában azzal piszkálnak hogy miért nem veszem már észre hogy te vagy életem szerelme!
-Igen,Meyrem! Miért nem veszed már észre? -Gurgulázó nevetés szakad fel belőlünk majd egyszer csak hoppon maradva le is nyeljük azt.
-Az már a 21. század,miért olyan furcsa mindenkinek hogy hímnemü barátot tartok?
-Mert a nők túl romantikus képzelgők!
-Igazad van!
-Imádom a pizsidet!-Vigyorogja!
-Tudom hogy neked is van egy szívecskés alsód!
-Most már beszerzek!
Vajon neki is eszébe jut még?....Bárki bármit feltételez rólunk egyrészt igaza lehet.
Mint ahogy a bor nem esz vízzé,a férfi és nő sem lesz eggyé. Kivéve vonzták egymást....
Otthonosan leültem a szőnyegére és a filmeket nézegettem,ö megterített és megvacsoráztunk s közben a munkájáról beszélt...
Majd jött a popcorn amivel megégette magát.Leül mellém és az ölembe veszem a kezét.
-Fáj még?
-Nem már nem...
-Milyen szép a kezed!
-Mi a szép benne?
-Tud egy kéz szép lenni.-Néztem a szemében meggyőzően.
-Én még sose figyeltem.
-Te nem nézed meg a kezét senkinek?
-De...de nem ezt nézem először!
-Ahh! Persze te is pasi vagy fenék,mell,a többi mit számit?.-Dobtam el a kezét.
-Ez igy nem egészen igaz a comb is fontos! Tetette a komolyságot!
-Ahj pasik.... Rajtam mit néztél először?
-Nem tudom!
-Megint hazudsz!!
-Ezt hogy csinálod? Mindig tudod mikor hazudok!
-Nö vagyok! És most rohantul hazudtál!
-Jó ha annyira tudni akarod a szemed tűnt fel először!
-Tényleg?
-Ühüm...!Szép! Feltűnő!
-Köszönöm...
-Fotós vagyok,kiszúrom a szépet!....Mit nézünk?
Azért ez megmosolyogtatott,de nem válaszoltam kisvártatva előkerült az 50-elsö randi.
Majd a film után....
A szeme fáradtan elidöz rajtam s kijelenti:
-Tudod mikor döntötted magadba a Martinit Linett szülinapján, nem gondoltam volna hogy ilyen vagy!?
-Milyen?
-Ilyen....cuki!-Mustrálja ujra a pizsimet...
-Miért mit gondoltál? Milyen vagyok?
-Nem tudom.-hazudik!!!
-Ne hazudj már!!! Mond el légyszíves!!!
-Azt hittem könnyelműbb vagy...-Fogalmazott kissé elegánsabban hogy meg ne bántson.
-Ribanc?
-Nem éppen erre gondoltam de valami ilyesmi,Nem gondoltam hogy ilyen pedáns vagy! És aranyos.
-Köszönöm! Nem unsz még?
-Nem mert pedáns vagy!
-Na jó! Azt hiszem haza megyek!
-Még előtte mutatok valamit,tetszeni fog!
Belépek a hálóba és elfog a bizsergés,egyszerűen nem is értem miért? Talán ez valami energia kör lehet,vagy csak az emlékek törnek fel bennem azért érzem magam olyan esetlenül itt.
Ebben a teljesen közönyös hálószobában.sehol egy kép a falon vagy egy barátságos szín,szinte élettelen,de mégis meleg férfi illat lengi körül s eleganciát sugároz a sötét színű gardróbszekrény és a fekete bőr francia ágy.
Beburkolózok a takaróba és figyelem ahogy a laptopját az ölébe helyezve megnyitja a mappákat.
-Pár hónappal ezelőtt Ankarában jártam, az előtt nem sokkal mielőtt találkoztunk. Egy bárba keveredtem,és pontosan ez miatt a tábla miatt mentem be.-Bök egy fotóra.
A képen látható egy hangulatos sötét kis utca és egy fatábla amin a Meyrem név áll.
-Egy koktél volt!
-És megkóstoltad?-Nézem a szemébe huncutul.
-Meg!-Szinte nyögte az a Meg-et. Vagy a megveszekedett vadászöntőnévél nem bír. Vagy csak én érzem úgy hogy pontosan arra céloz: Mindkettőnket megkóstolt. Mivel elég elégedett arcot vág.
Így zavarba ejt,persze lapozgat tovább és rengeteg munkáját megmutatta.
Rengeteg divat fotó,hírességek képei.De a kedvenceit a végére hagyta.
A Művész képein nem is értem miért lepödtem meg hogy annyi nő szerepel.
Az viszont biztos hogy hallja ennek a szakmának a csendjét,érzi az izét, pazar s mégis egyszerű fotóival nem csak mutat hanem add.
-Gyönyörűek!Mikor kezdtél el fotózni?
-Köszönöm...Tizennégy éves voltam..Anyu mindig azt mondta hogy a véremben van.Én kicsit ledegradálnak gondoltam hogy fotózásból éljek!
-De miért?
-Nem valami férfias.
- Ez tehetség te idiota ki kell használni!
-Ma már tudom -Nézett le rám,túl közel volt.Arrébb húzódtam.
-Ö ki?-Böktem egy képre az asztalon mire ö:-Senki-És kitörölte!
-Ö volt a barátnőd?
-Igen együtt voltunk.Elég sokáig...
-Kérdezhetek valamit?
-Nem biztos-Nézett újra rám,tartott tőle és tudta mi jár a fejemben.
-Miért nem tudsz megállapodni egy lány mellet sem? Mióta ismerlek,vagy 6 nőt tettél lapátra,kész talált tárgyak osztály van nálad,mindig van valami csinos lány a képben,mégis ki vagy ábrándulva a szerelemből...Kérdés:- Miért?
-Miért érdekel?-Húzza össze a szemeit.-Hirtelen megvakarom a vállam,és kijelentem.
-Imádok furkálódni.-
Felhúzza a szemöldökét és szembe fordulunk egymással az ágyon,szemembe néz.
-Kb tavaly ilyenkor ismertem meg.Futottam utána mint egy bolond,addig nem nyugodtam le még be nem adta a derekát nekem.
-Igen... Mosolyogtam.
-Ugy érzem hogy tökéletes minden! Utazgattunk elvoltunk ketten,aztán összeköltöztünk.Aztán...
-Aztán?
Bunkon viselkedtem állítólag!-fordul velem szembe.
-Miért?-húzódom kicsit arrébb.
-Hm...voltak dolgai páldául ö nem nyúl húshoz, utál takarítani elmentem 20-percre 20-szór hívott fel. Folytonosan féltékenykédet,holott nekem lett volna rá okom!
Eltávolodtunk,annyiból állt a kapcsolatunk hogy veszekedünk,aztán egymásnak eskünk kibékülünk. Utána kezük újra!
Ne nézz olyan férfiak,mint a normál törököket,hogy a nő dísz, takarító eszköz esetleg,háztartási gép vagy ágybetét!-Felnevetek-De elérkezik egy férfi életében az amikor otthonra vágyik,nem csak egy lakásra. Egy helyre ami melegen várja,-Bólogatok mert teljesen egyet értek közben ámulok hogy Mustafa milyen érett annak ellenére hogy úgy bohóckodik akár egy gyerek,és úgy váltogatja a nőit akár én fehérneműm. Persze most választ kaptam,hiszen sejtettem mi dúlhat,de nem számítottam rá hogy amikor egyszer megnyílik,ilyen alvadt tüzet látok majd a szemében. Sajnálom,és közben ámulok,a férfiakat is így megrendíti a csalósás?
-Már a végén azt vettem észre hogy semmit nem beszélünk meg de tényleg semmit még annyit se hogy : -Hogy vagy? Vagy -Élsz-e még?
Szakítani akartam,de csak egy időre amíg megért hogy egy kapcsolatért áldozatokat ell hozni,és rendben tartani. De ö hamarabb lépet,és nem ki,hanem...Félre...
Elkerekednek a szemeim...-Megcsaltak?
Bólogat,arca olyan mint amilyennek akkor láttam amikor a tenger mellet átadta nekem az a buta kis érmét hogy hajítsam a fájdalmammal együtt a mélyre.
-Most már mindent értek! Sajnálom...
-Én annyira nem! Bevallotta hogy nem akarta,csak egyszerüen szeretetre vágyott.
-Na ne! Szeretetre? Hiszen most is szereted? Kapott volna töled ha akar,nem ne haragudj de ez Vérmérséklet kérdése,nem a szereteté!
Felnevet a bosszankodásomon.
-Akkor ezért nem kell senki?
-Nem tudom....Talán...
-Nem bízol a nőkben,én a férfiakban! -Mosolygom.-Fogjunk kezet!
Meg is a rázza a kezem és egyúttal maga mellé húz.
Maradj itt velem,késő van.
-Nem kéne...
-Majd kint alszok ha zavar!
-Dehogy is! Valójában nagyon kényelmes az ágyad!
-Dicsérték már,köszönöm!
Felnevetek és egyúttal elundorodok.
-Milyen gyakran cseréled az ágyneműt?
-Naponta...?
-Mi?-Kapom fel a fejem.
-Viccelek! Naponta nincs vendég! De most épp tiszta,aludj pinki poni!
Felnevetek és hosszas gondolkodás után azon tépelődésem közepette hogy miért alszom vele.
Elaludtam...
Van az a pillanat mikor már ébren vagy az agyad mindent és észlel. Minden egyes kis zajt minden mozdulatot.
Minden az illatával volt eltelve.A párnák a meleg takaró,a szoba.Nézem hogy mocorog dörzsöli a szemét és rám néz csak az orromig húztam a takarót.
Felkelt! Kávé-t főz. Lustán nyújtózok,és arra gondolok hogy eddig hülyéskedünk,de éjszaka megnyílt nekem.Egy férfi! Meg megnyílt nekem! Tudott beszélni olyan dolgokról ami a pasiknál tabu.
ÉRZELMEK!
Ezek szerint érez magához ennyire közel.
Egy férfi nem nyílik meg egy nő előtt csak úgy!Főleg ha oszmán vér csörgedezik benne.
Barátok vagyunk.-El moslygom magam a tényen,s kilépve a nappaliba köszöntöm.
Áldott reggelt!
Neked is!- Ö már felöltözve pillázta a kis utcát a konyha ablakából.
Kávézás közben egy növel beszélt.nagyon kedvesen!
-Anyukád volt? -Mosolyogtam rá.
-Igen,később át kell mennem hozzá valami van a mosogatójával vagy mi...Megyek szerelni!
-Az a nagy lelkesedés!-Nevettem a furi hangváltásán.
-Áh nem baj...amúgy is megakartam már nézni.Te mit csinálsz ma?
-Én? Ööö...Nem tudom! Szabadnapom van!
-Nem jössz el velem? Beugrunk anyuhoz aztán be kell mennem a stúdióba,megmutatom hol dolgozom.
Picit habozom a válasszal,nem akarja hogy egyedül hagyjam,szüksége van a társaságomra,ez áramlik a szemeiből,aminek persze örülök,de most már meg kellene szólalnom mielőtt elkezdene szabadkozni az ölete miatt.-Redben!-Mosolygom
-Biztos? Ha unalmas vagyok megértem!
-Ugyan,kérlek,ha unalmas leszel nem szólok lelépek!
Mosolyog, s arra gondolok mi lesz belé szeretek?
A kocsiban.
-Tudtam én hogy van egy lány aki bántott!-Emelem fel dölyfösen az állam.Ez a kis hogy is hívják?
-Zsálindá.
-Zsálindá..?-Vágtam elundorodott fejet.-Szóval ö,jól megjáratta veled! Ezért fogyasztasz ennyi nőt.
Nem nem azért!-Vet rám egy nyugodt pillantást,s közben elfordítja a slussz kulcsot beindul a motor.Az hobbi!-Felnevetek.
_Gyűjtöd őket?
-A nőkkel úgy vagyok mint a gasztronómiával,mindent meg kell kóstolni!-Még mindig vigadtat a könnyű hangnemével és a macsós szemöldök összevonásos,"Előadom hogy Casanova vagyok" elöadással.
-Egyébként, van kedved velem jönni?
-Persze!! Most nincs jobb dolgom Amira dolgozik,Dzsanéla ugye szintén ö van helyettem.
Szóval egyedül lennék.
-Szüleidhez nem jársz?
-De....de ők vidékiek,a nyugis életet szeretik! Így keveset találkozunk.
-Értem. Megjöttünk fél óra itt vagyok jó?
-Rendben,szia...
Átöltöztem
És kicsit elgondolkodtam... Az igaz hogy még mindig van benne valami vonzó! De...a szerelem mindent elront! Nem sok idő telt bele és újra együtt voltunk.
Az Anyukája háza előtt állunk.
-Hogy köszönjek anyukádnak?
-Nyugottam tegezd le! Nem szereti ha öregnek nézik,ne aggódj nem fog hülyén nézni rád!
-Mondjuk feltehető hogy azt hiszi majd hogy a barátnőm vagy!Ja és még valami ne lepődj meg ha majd sokat látsz belőlem,nyitotta ki a szépen kifaragott mahagóni ajtót.
Kellemes illat volt,méz,és kenyér...virág és friss levegő,
-Anyu! megjöttem!
-Shezadem*!-Mosolygott egy magas és nagyon vékonyka nő a nappaliból.
-Cuki mosollyal fordultam Mustáfához,-Szóval Shezadem? -Belepirult.
A hölgy megtámadta a fiát jól összepuszilgatta mintha még mindig kisiskolás lenne és éppen most jött volna a suliból.
-Ki ez a szép lány?-Vetődött rám is a tekintete.
-Ö Meyrem.
A menyem?-nézett kérdően Mustafára aki elmosolyodott,és mit mondjak én is!
-Neeem anyu,ö csak egy barát.
-Barát?Hm... mai fiatalok.
-Sose tudom a nősülésre rávenni,borzalmas egy gyerek! Magyarázta kedvesen zsémbelődve majd jött és engem is megpuszilt.
-Mi baj van a csappal anyu?
-Jaj már megint csöpög....és...
A nappaliban maradtam ők pedig a konyhába tartottak.
Pici de mégis tágas nappali,régies fa bútorokkal és rengeteg fotóval Musztafa honol a falon! Szinte belőle áll a tapéta a csecsemőkortól egészen a gimiig,mindenütt csak Ö!
Meliha mellettem termett egy csésze meleg teával.
-Köszönöm!-mosolyodtam el. Majd leültünk.
-Hozok a garázsból szerszámot jó esetben csak meg kell húznom a gyűrűt a csövön laza azért csöpög!
-Jól van szívem.-Olyan jó gyerek!-Áradozott Meliha.
-Kedves egy fazon,de most már tudom honnan örökölte.-Csodáltam Meliha kedves szemeit.
-Köszönöm! Honnan ismeritek egymást?
-Az egyik közös ismerősünk szülinapján ismertem meg!
-Értem.Tudod szegyélős ám néha előttem ne sértődj meg hogy csak barátjának nevezett!
Felnevettem!- Tényleg az vagyok,barát,semmi több.
-Akkor elnézést! Sose hozott haza egy lányt se,ezért gondoltam!
(Na állon meg a menet! Egy évig vártak,Zsálindával,és nem hozta ide soha?)
Amikor pár perccel később az órára pillantottam Mustafa éppen akkor készült befeküdni a mosogató csap alá.Majdnem pajzán gondolataim támadtak amit Meliha kérdése eltávolított a fejemből
-És vannak testvéreid?
-Igen egy nővérem,Amirának hívják.
-Értem.-Mosolygott a teája mögül.
-Együtt lakunk.
-Az nagyon jó egyedül veszélyes...valamelyik nap is láttam a tv-ben hogy elraboltak egy kislány! -Hasonló korút mint te nagyon kell ám vigyázni!
-Nyugi anyú Meyrem leboxol mindenkit!-szólalt meg felhangon a csap alatt Musztafa.
-Igen fiam tapasztaltad?-Kacsintott rám Meliha,
-Áh nem akarom kihúzni a gyufát.
-Hát ne is.-Én csak nevettem
Amig Mustafa szerelt régi fotókat nézegettünk.
Meliha fiatal korában egy étteremben énekelt minden este.
Mutatott képeket most is szép,bár megviselt az arca,de a fiatalkori képen gyönyörű. Láttam esküvői képet is Mustafa apja nagyon jóképű!
Találtam egy képet egy kislány állt rajta hatalmas barna szemek aranyos mosoly és koszorúslány ruha Mustafa épp akkor lépett be,picit tétováztam megkérdezni ki az,nagyon hasonlított rá
annyira hogy elhinném hogy a húga! De mivel egyke így féltem.
De valahogy mégis csak fel mutattam a képet,ott állt a szoba küszöbén,az ajtófélfa mögé bujt mikor meglátta.-,Meliha nevetésben tört ki.
-Nee! Ez te vagy?-Nevettem én is!
-Ejgen! Nézett anyára furán.
-Olyan cuki vagy!!
-Ugye? Kicsit se látszik hogy lánynak készültem.
-Jaj fiam! Olyan aranyos voltál!-Mustafa mosolyogva forgatja a szemeit,hol lehet valaki egyszerre ennyire férfi,és ennyire aranyos? Olyan most az arca akár egy kisfiúé.
-Nem vagytok éhesek? Összeütök egy kis reggelit igaz hogy már nem sokára dél van !...
Meliha kiment a konyhába,Mustafa mellém ült az ágyra.
-Ö az apám.Mutatott egy képet.
-Igen láttam,nem hasonlítasz rá! Ö jóképű! -Gonoszkodtam!-És nevettem egy jót!
-Kedves tőled! Igazad van tényleg nem hasonlítok rá.
-Anyukád nagyon szép! Nézegettük tovább az esküvői képeket,-mondta hogy énekelt!
-Csodás hangja van!-Mosolygott.
-Szívesen meghallgatnám! Te is tudsz énekelni? -Vetettem fel a kérdést,ö pedig rám pillant értetlenül.
-Mindenki tud!
-De nem mindenki jól én imádok énekelni de borzalmas hangom van!
-Szoktam,de gitározni jobban szeretek.
-Tudsz gitározni? Érdekes,olyat a jó pasik szoktak!-Gúnyolódtam,
-Na jó,Meyrem most már löd le magad!-Fenyített vigyorogva majd felállt az ágyról.
-Gyerekek leszaladok a közértbe,pillanat és itt vagyok!
-Jaj anyu miattunk ne főzőcskézz
-Pillanat és jövök.Puszii
-Ennek beszélhetsz...
-Kedves nő-felálltam és kinéztem a kis kertre teli van virágokkal.
-Szép a kert!
-Anyu mániája a kertészkedés...Tudtam hogy azt fogja hinni hogy a barátnőm vagy- Nézett rám kicsit kínosan.
-Nyugi engem nem zavar- Jelentettem ki könnyedén.
-Nem akarok tolakodó lenni,de Zsálindát miért nem hoztad ide soha?
-Te ezt honnan tudod?
-Anyukád mondta hogy én vagyok az első lány aki megfordult itt.
-Ez igaz!
-De miért?
Nem akart felelni...
-Ne haragudj túl sokat kérdezek mindig belemászok az életebe,senki nem vagyok én ahoz hogy....
-Neem! Semmi baj...jogos végül is de ez bonyolult! Elmondom,de nem most!
Leültem mellé,az szeme fájdalomról árulkodott, Megsimogattam az arcát-Baj van?
-Meg is jöttem!!!-Hallatszott Meliha vidám hangja.
-Nincs baj! -Majd betette a képeket a fiókba újra előkerült az a kislány képe!
-Hát ez lefényképezem! Néha hagy nevessek rajta!
-Na jó tedd azt le!
Nevettünk erre Meliha megszólalt!
-Mehet kolbász a rántottába?
Persze!-Néztünk egymásra és közben kimentünk a napaiba..Meyrem úgy is keveset kap beölle!
-Na jó!!! Ez nagyon csúnya volt!
-Egy-egy! Kacsintott rám!
-Most komolyan azért mert azt mondtam hogy...
-Nem vagyok jóképű!
-Nem vagy jóképű!!-Vágtam az arcába.
-Érdekes,mégis csak osztogatom a kolbászos rántottákat,REGGELIRE! .Rám céloz,és arra hogy igy is meg van neki mindenki akit akar!
-Akkor jó étvágyat hozzá mindenkinek!-Kacsintottam rá majd bementünk a konyhába,segíteni.
Meliha tojást sütött én kenyeret vágtam Musztafa zöldségeket mosott és vágott a salátához.
Nevetgéltünk,azon gondolkoztam hogy csöppentem én oda?
Akkora szeretet van abban a házban mintha 20-an laknának ott,pedig csak ketten vannak de betöltik Meliha annyira nyugtot kedves és kiegyensúlyozott.
Musztafa pedig tökéletes gyerek,imádja az anyát nevetnek egymás viccein mintha valami amerikai családi filmbe csöppentem volna.
Nagyon örülök hogy megismerhettelek,Öleltem meg Melihát mikor indultunk.
Olyan szeretettel ölelt mintha mindig is ismeretük volna egymást.
Legyetek rosszak!!-Kiabált utánunk amikor beszálltunk a kocsiba,
-Nagyon kedves anyukád van!
-Öt mindenki szereti!
-Hát mert jó lelkű,ráhasonlítasz!
-Szóval azt mondod szép a lelkem?
-Ühüm,szép a májad!-Nevettem,mire kifordult az utcából,és nevetett.
Alig egy órával később ...
Egy polaroid szagú sötét színű szobában találtam magam,Magabiztosan lépdelt előttem .Én pedig furcsállva tekintetem végig a termen.
-Itt dolgozom!
-Hát az én munkahelyem szebb! Jelentetem ki finnyásan repedeztek a falak és minden olyan össze vissza volt állványok mindenütt ponyvák és lámpák kusza halmaza azt se tudtam hova lépjek.
Kis időn belül egy pasi lépett be francia lehet az akcentusból ítélve.
-Bonjour!-Köszönt nekem nagyon felmerős tekintettel kezei tartásából öltözködéséböl és hangváltásaiból ítélve meleg lehet,de nem egyszerű szinten.
-Szia! Meyrem vagyok!
-Én meg Hugó nyújtotta a kezét.
-Ez a szisza fiú nem mondta hogy be sziszázott!! Enye de csunya vagy!-Rángatta meg Musztafa mosolygó arcát.
Nem vagyunk együtt,csak a barátnöm!
-Ohh..egyre megy mindegy mert így is úgy is le vagy csapva a kezemről- jelentette szinte dívásan.
Meleg mint a radiátor!!! Egy pillanatig se rogyott le az arcomról a mosoly.
Miután megbeszéltek pár dolgot Hugó elbúcsúzott tőlünk én pedig leültem s hagytam hogy intézze a dolgait.Bevallom már szinte unatkoztam amikor megpillantottam egy gitárt.
-Az a tiéd?
-Nem,kellék! Ki próbálhatod...
A kezembe vettem elkezdtem pengetni de semmi érzékem ehhez.
-Én ezt nem tudom hogy kell....Oda jött...
-Átadtam neki leült és elkezdte játszani Lilit Hovhannisyan és Vache Amaryan közösének dallamát.
Én csak figyeltem hogy mit művel a hurokkal de nem értettem hogyan csinálja.
-Énekelj!
Vonakodó arckifejezése után beleénekelt a dalba.
Tetszik a hangja.Nyugtató,és férfias,Illik hozzá....
Akarva,akaratlanul futkosott rajtam a forróság,valami van benne! Valami érdekes...
Nem az én esetem,de vonzó,el kell ismerni!
-Na jó most már jó pasi vagy! -Nevettem rá mikor véget ért a dal,fellát pimaszan közel jött,megszorongatta az állam és így szolt!
-Ne játsz a tűzzel Meyrem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése