-Szia.-köszönt fél órával később rám Dzsánéla a mai "randim".
-Szia- pusziltam meg ,mire felismerte a szimata a jellegzetes Versace blue jeans-t ami az egoképűről mindig valahogy ram ragad.
-Férfiparfüm illatod van!!! Mi történt???-Meresztgeti szemeit rám, már is túl gondolva a helyzetet
-Azt az Idiótát ölelgettem.-köhintettem fel a mondatot.
-Ezt ö küldi! Mármint ha idióta alatt Mustafát érted.-nyújtott át nekem egy pohár kv-t a lenti büféből.
-Köszi!-Kapom kézhez.
-Neki köszönd! Összefutottam vele,édes volt!-Célozgatott Dzsánéla olyan minden hájjal megkent mosollyal.
-Édes? Ugyan Először mézes-mázos...utána gázos!
Dzsanni felkacag. -Ez olyan volt mintha valami tini fimből szakasztottad volna.
-Tényleg! -Kacagom-Teljesen mindegy, hisz ö csak férfi...
-Oh de még milyen! Ha nem feküdtél volna le vele....cicáznék vele kicsit..
-Kedves vagy hogy tiszteletben tartasz,de viheted nem a pasim!
-Pedig lehetne...
-Dzsan, kezded?
-Abba hagytam!-Szabadkozik kezeit feltartva..
Fejemet rázom... Dzsánéla elmerült a stúdió részleteiben a kávé-at kortyolgatva lelkendeztem hogy hiába zavartam el akkor is gondolt rám,és mégsem haragszik,hogy "lekicsinyítettem"
Térdelés nélkül is megbocsájt?-Kérdeztem a kávé-tol.
Majd felnevettem mikor Dzsán magára tekert egy
rókaprémet,s közben olyan arcot vágott akár egy gőgös Díva.
-Menj és köszönd meg neki! Lökött arrébb egy kicsit Dzsánni mikor kiszálltunk a liftböl.
-Megyek! Nyugi....
És mentem is próbáltam a háta mögé osonni ö éppen a laptop előtt ült és a mai munkái egy részét nézte át.Nem terveztem ilyen melegre azt a köszönést de forróbb lett mint a felküldött Kávé.
Aikor megakartam puszilni az arcát épp akkor fordult oda egy mm választott el a szájától.
(Nem akartalak megcsókolniiiiiiii)-Zug a fejemben.Megremegett mindenem ettől a majdnem csóktól.
( a francba)
-Te mit szeretnél?-Kötekedett majd pimaszul nézegette a számat amibe egy pillanatra sikerült beleharapnom.-Megjegyzem-Véletlenül!
-Csak megakartam köszönni az élinkitöt-t.-suttogtam.
-Ha tudtam volna hogy igy köszönöd meg kettőt is küldök.
-Tudod a jóból is megárt a sok,-Már én is nézem a száját. Forr a levegő. El is felejtetem hogy Dzsánni a háttérben áll.
-Akkor te is ártalmas vagy?-Kezdett csípősen méregetni.
-Könnyen lehet...!-Súrlódnak a szavaim, de nem értem mi a flört!!! Mi van velünk?
-Hm...akkor vigyázok.-suttogja...Érzem hogy akar valamit de szerintem még ö sem tudja mit,ez effajta vészreakcio lesz a mit most teszek.
-Akkor végül is köszi!-Nyomtam egy puszit az arcára és eltűntem....
És hogy miért csináltam? Mert félelmet kelt bennem hogy megfordulhat az agyában hogy vissza rángat az ágyába,és nem is kell rángatnia.
-Min kattogsz ennyire? -Vont kérdőre a percek óta engem bámuló Dzsánéla a buszon.
-Vennem kell mosogató szivacsot,Amira nem vett...
-Mi van?
-Szivacsot, elfogyott!
-Te most komolyan ennyire hülyének nézel? Miért nem beszélsz?
-Ez igaz tényleg nincs szivacs! -Érveltem nevetve.
-Miért nem használod már ki a helyzetet?
-Miért kell mindig ezzel csesztetni?-nyavalyogtam.
-Mert kínlódsz,kösd már össze a kellemeset a hasznossal és könnyíts meg az életedet és az övét is!
És az enyémet is!!! Nem bírom hogy ennyire hülyék vagyok! Miért nem vallod be végre hogy jó volt vele!
-Jó volt!Ezt eddig is mondtam!
-Akkor?
-Dzsánni,-fogta komolyra a szót.-Mustafa aranyos,imádom! Komolyan! De az hogy jó volt vele a szex,az csak az ö rutinja a sok Martini és az én pókhálós bugyi miatt volt!
-Áhá! Szóval nem tudsz rá férfiként nézni?-Kulcsolta össze a kezeit.
-De néha tudok,és olyankor megijedek,viszkető rohamom lesz és hátrálok.-Kapcsolat meg én?
Nem Dzsánéla! Tudom hogy mivel tudna megbántani,biztos hogy megcsalna,nyüzögnek körülötte a szebbnél szebb nők! És én nem leszek újra az elhagyott lány!
-Dzsánni arca lekonyult,ismeri a Selimes történetet,és ö is érezte már azt amit én.
-Van az a kellemes gyerekes viccelődős együtt kávézgatos mosolygós énje ami nagyon jóó
Annyira hogy is mondjam,...Olyan emberi...Érted? De van az az énje aki a földre teperi a nőket!
És hazudnék hogy ha azt mondanám hogy nem kívánom ,mert fogalmam sincs hogy miért de nagyon vonzó úgy ahogy van!
De ö is sebzett meg én is az vagyok.Szerintem nem működne,
És az hogy barátok vagyunk,többet ér mind kettőnknek.
Ö legyűri a modelleket én meg megkérdezem hogy jó volt e miközben együtt ebédelünk vagy bemegyek hozzá pár percre a stúdióba.
Nekem a léte a fontos.-Mosolyodtam el..
-Na ez az! És ha talál valakit? És már nem veled fog beszélgetni?
-Áh olyan nincs,üresfejű modellekkel lóg,lehet hogy 1 zsák krumpli vagyok,de csak velem tud beszélni.
-Ühüm! Szerintem meg egészségesebb lenne ha te lennél a dögös okos krumpli barátnője!
-Hah...csak nem érted!
-De igen értem! De ha nem próbálod meg...megakarsz igy öregedni? Szépek lennétek együtt.
-Dzsánéla!
-Te bolond vagy! mind egy majd rájössz,hagytuk ezt a témát mert felidegesítesz Meymerm Rashida!
Nevettem.
Szóval,milyen szivacsot veszel? Nevetted majd felhozta hogy milyen rossz nélkülem kibeszélte a helyettesemet.
***
Azok a bizonyos pénteki napok amikor Hugónak semmi szüksége rám,és nyugodtan felkelhetek akár délben is.
De nem! Mert vagyok annyira önkínzó pszichopata és felkelek már hajnal 6 kor.
A facebook átpörgetése után egyetlen üzenetet sem kaptam és semmi kedvem az életemhez.
Haza kellene mennem anyuhoz aki kimossa az agyam a szokásos rizsával.
Hogy szép okos és tehetséges vagyok és majd megtalál a boldogság stb:.-Csak hogy más unalmas hogy nincs igaza.
Így inkább élősködöm s magam mögött hagyva lakást,felmentem Mustafához.
Csengettem mire felhúzatlan sliccel és fél meztelenül nyitott ajtót.
-Oh kérlek ne pezsdítsd a tesztoszteron szintemet!-Takargattam a szemem játszva a szemérmest
majd így felelt!: -Neked is jó reggelt!
-Oh vendégünk van?-Csiripelte egy hang mögötte,a hófehér fehérneműje kivillant a szobaajtóból egy csont sovány szőke szépségnek.Rosszkor jöttem!-Futott ki a számon.
-Dehogy is!-Szabadkozott török Casanova majd arckifejezése azt akarta üzenni hogy szorult helyzetben van és mentsem ki.Miközben a lány még mindig ránk kukucskált,süt róla hogy vissza várna a bikáját még egy körre de úgy látom Mustafának már elege van a kis ragadozóból.
Nem volt mit tenni elővettem színészi tehetségemet!
-Nem hiszem el hogy elfeleltetted Gürpinar!-Csaptam a combomra.Tudod hogy Hugó megbeszélést tart ma fél órán belül!-néztem fontoskodva a swarovski köves órámra,és most örülök hogy a piros blúzomat választottam mert igy hitelesebb a szerep miként munka ügyben keresem.
Kérdés a lány beveszi-e!
Mustafa vadul vakarhatni kezdte a tarkóját és úgy felelt:-Jaj valóban! Ne haragudjon Rashida kisasszony!
Pillanat és kész vagyok!-A tegezésnek annyi és a vezeték nevemen szólít .Hát persze hogy belemegy a játékba! Beljebb kerülök és még komolyabbra veszem figurát.
Míg Mustafa a hálóban szedegeti magára a holmijait a lány magára rántja a megizzasztott tegnapi
férfi inget,és hüledezik.Én pedig élvezettel fokozom!
-A héten már másodjára játssza ezt el velem Gürpinár! Természetesen az én lelkemen szárad ha
nem érek be időben a fotóssal,az én félésősegem ez is! És erre maga?!! Ez hihetetlen!-Járkálok fel s alá a nappali közepén.-A lány talán 19-20 lehet,Tul fiatal ahoz hogy értse hogy miről is hadoválok és beveszi,majd a cseppnyi sajnálat,kifacsarja belőlem az utolsó mondatot mit a lányhoz intézek:-Borzalmas egy alak! -Forgatom szemeimet karba tett kezekkel-,Egy tinédzserben hamarabb meglehet bízni mint benne! Mindent elfelejt!-Mindezt persze már nem fennhangon.de azért hallhatoan,
Olyannyira hogy a hálószoba tükörből látom ahogy Mustafábol kicsavarodik a fojtott mosoly
miközben gombolja az ingét. -Sajnállak drágám! Komolyan!-Lépek szívélyesen a lány mellé s sajnáló tekintettel megsimítom a karját.
Nehéz lehet egy ilyennel élni! Reggelente nem felejti el hogy hogy hívnak édes?
A lány olyan arcot vág,mintha ráhibáztam volna a tényre! -Mustafa pedig a laptoppal a kezében kilép.
-Akkor én megyek is! -Ugrik a ruhájába a lány.Majd hátrálni kezd,szöke hajzuhataga száll a nappaliból egésze az ajtóig repül vele és vissza se néz.
Egy gyors bocsánat kérés,és egy szánalmasan sablonos csók az ajtóban majd a szokásos,-Majd hivj!-
Hallatszik,-Majd lány után szólok!-Majd emlékezettem!-A mosolyból torzul az arca majd távozik.
Mustafa becsukja az ajtót és a cinkos mosolya végébe ér a tekintetemben!
Majd gurgulázó nevetés szakad ki belőlünk és feltesz lázán egy kvt!-
Jövök egyel!-Kacsint rám.
Mindig is tudtam hogy színésznő kéne hogy legyek!
Ez remek volt! Nem volt elég hogy beadtad hogy megbízhatatlan de még amnéziás is vagyok!
Most mi van? Azt ne mondd hogy emlékszel a nevére?!
Emlékszem!-Vágta rá-kiállva magáért.-
Ühüm!-Fonom össze a kezeimet majd leülök az asztalhoz.
Azt hiszem,Natasa
Natasa? Biztos?
Igen valami orosz!
Na jóó tényleg nem vagyok benne biztos,túl vékony hangja volt nem értettem rendesen a bemutatkozós résznél mit mond.
Aha hát persze!De a fehérnemü márkáját gondolom vágod!-Felnevet.
Mind egy! nem azért vagyok itt hogy bíráljalak,férfiként gondolom én is ezt tenném amit te!
Átadja a kvt-majd leül velem szemben.A fehér ingébe belekapaszkodik a szemem és elbambulok.
-Nö ként is megtehetnéd! Nem tesz jót ezt egészségednek ez a szűzi életmód!-Kapja el a bögrét a szájától majd figyelvén ahogy az asztalra ér eljut az agyamig a mondat.
-Legyek ilyen lotyó mint ez?-mutattam az ajtófelé.
-Nem,ö most pont egy olyan példány volt aki elhitte hogy ebből több is lesz szimpla szexnél,
Azt hittem vakarhatom majd le magamról,de hála a kiselőadásodnak nem hiszem,-Mosolyogja el a mondat végét,majd újra kortyol.
Körülfonom az ujjaimat a bögrén majd így szólok.:-Engem nem erre neveltek, egyik férfi ágyából a másikba...?Ez nem én vagyok! Egyszeüen nincs hozzá lelkem!
-A tested kell hozzá meg egy üveg martini!-Kacsint szemtelenül az arcomba!
-Te egy akkora rohadék vagy!-Fintorgom.
-Sajnos nem eléggé!-Mosolyog rám majd elveszi az üres bögrét.Lebiggyesztem az alsó ajkam.
-Egyébként is naiv vagyok!!! Én ugyan úgy elhinnék mindent annak a pasinak akinek "kinyitom a kaput"mint ez a tini lány neked! Csak mert mondtál 2 szép szót!Én nem tudok érzelmek nélkül szexelni!
-Ugggyan már, tudsz!-Nézett a mosogató mellöl vissza gúnyosan a szemembe!
-Tuskó!!!...egész életemben az orrom alá akarod dörgölni hogy berángattalak a kapumon egy elesett percemben????
Hangosan felkacag majd a konyha ruhába törölve a kezét és felém közelit, lét tenyerébe emeli az arcom:-Kicsi Rashindám! A szex egészséges!
-Akkor gondolom te kicsattansz!-Húzom össze a szemeimet majd arrébb állok.
-Mikor adod már fel ezt a pinki poni pipi életmódot?-Gúnyol tovább.
-Mikor majd szembe jön velem valaki aki nem olyan tuskó mint te! Akinek nem csak a kapukulcsom kell!
-Hanem a szived kulcsa is!-Szappanoperizál könnyen libbenö hangnemben de folyik belőle a gúny!
Szomorúan felkönyökölök az asztalra majd a szemébe nézek.
Megtanulhattam volna már amit mond,nincsen olyan pasi akiről álmodok.
Leül velem szembe,majd az arcomhoz ér..
-Ti férfiak mind rohadékok vagytok igaz?
Lesüti szemeit majd feltekint rám.-Némelyik női is az Meyrem!
-Ahj na ne kezd ,nem foglak sajnálni csak azért mert érzelmileg kifosztott egy nő! És hogy miért nem?Mert van pótlást ,az ilyen kis hetyke nöcskékböl kapsz eleget. -Csavarom meg az orrát, mire el fintorodik,de villan a szemében az egyetértés.-Kérdezhetek valamit? Mivel vett meg magának?
Felpillant rám.
-Zsálindá! Valljuk be idegesítő egy tyúk! Mibe szerettél bele?
-A nevetését szerettem...-Összeszorult a torkom-Meg hamar felismerte a gyengéimet!-Felégett a tekintete.
-Összehuzott szemekkel méregettem.-Az egyszerű!-Jelentetem ki merészen.Emlékeimbe hagyatkozva.
-Ugy gondolod?
-Igen! Nem vagy bonyolult!
-Igen?...Mutass egyet!
-Tessék?
-Egy gyenge pontot, rajtam!
-Most komolyan azt akarod hogy rúgjalak tökön?
Felnevet. Aztán gúnyolni kezd:-Gondolhattam volna hogy csak nagy a szád, fogalmad sincs hogyan is működik egy férfi.
Ez erös volt! Mivel vissza megy a konyhába és csípőből behajítja a mosogatórongyot amivel letörölte az asztalt, én a mosogatóhoz hajolok, hátához simulok, aztán a fülébe suttogom,
-Egy nem túl bonyolult egyednek,-mint ami te is vagy,-először a fejében kell vágyat ébreszteni.-Lágyan belepislog a napba, az ablak elött állva kiszolgáltatja magát nekem,picit hátrább biccenti a fejét,már is igazolván hogy élvezi a lehelet szavakat .Folytatom...-Kifejezetten izgat titeket ha nem vagyunk túl közel hozzátok, nem érintünk titeket...Lehellek....Nem tudom hogy élvezettöl mosolyodik vagy viccesnek talál de folytatom..,-Szeretitek ki kínlódni az udvarlást ,és minél többet vergödtök, annál többet ér egy apró csók. -Megcsókoltam a nyakát. Allahom mit művelek?
Rám sandít.-Volt idöd ezt kisilabizálni a piki pizsidben?
-Volt!-Nevetem el magam és tépem szét egy lépéssel a túlfűtött percet.
-Akkor idelye hogy a gyakorlatban is alkalmazd!...Te végzet asszonya! Kacsitja aztán elindulunk ....
Majd csörgött a telefonja és az utcán folytattuk tovább az eszme cserét miden áron
azt akarja hogy essek tul egy " egészségügyi kivizsgáláson" ahogy ö fogalmaz és
legyek végre "egészséges" nö!
***
Péntek esete Lialina.....
Az ott 12 óránál?-Méreget egy pasit a pultnál ülve dögös fekete ingben kezében egy korty vodkával.
Tul szöke!-Huzom a számat.
-Rashindának van aki túl szőke? .-Grimaszolja...
Nem tudom miért csinálja ezt, addig nyüsztetett ameddig eljöttem vele pasira vadászni, amikor meglátott a parkolóban szinte mitha ingerült is lett volna. Jó! Rendben! Nem nagyanyám szoknyájában jöttem. Csinos vagyok de nem közönséges. Nem is nézett rám egész éjjel, de a pasikkal nem hagy. Folyton rám akar tukmálni valakit, és szinte már nem is tudom hogy gúnyból teszi, vagy tényleg akarja....? Mi lesz a jó abban neki ha be pasizok? Komolyan ennyire sajnál?
-Oké! Az ott?
-Jaj ne már ketté török alatta!-Háborodom fel majd így szol:-Hát legyél fölötte!
-Jó elég! Felálltam majd ott akartam hagyni.
-Most hova mész?
-Nem értem minek rángattál ebbe bele! Nem veled fogok pasizni.
-Mondhatod hogy a meleg spncid vagyok na!
-Elég!-Mosolygom rá erőltetetten,majd megsimítom az arcát a homlokára adtam egy puszit ahogy szoktam és már sarkon is fordultam.
-Jól van! Jövök én is.-Kapta elö a tárcáját,rendezte a számlát.
A zene nagyon hangos,és a fények átitatják a teret, egyszerűen úgy érzem mindjárt megfulladok.
Minél hamarabb ki kell jussak ,érzem hogy mögöttem van, nagyon szédülök és erös fájdalom hasít az alhasamba. Őrá támaszkodok, meglepődik aggodalmasan néz a szemembe.
-Mi a baj? Mi fáj?
-Nagyon fáj a hasam címmel ültünk le. De már nem bent,a disco bejáratánál egy lépcsöfokra vergődünk,az összes testrészemet átveszik a görcsös hasogatások erősen szorítom öt.
-Beviszlek a korházba.
Nem nagyon tudok válaszolni zsibbadnak az ajkaim is,nem éreztem még ekkora fájdalmat soha,
hasonlít a menstruácios görcsökhöz de ezerszer intenzívebb.
Persze ö megilyedt és a karjában vitt az autóig onnan pedig a korházig.
Nem voltam ura magamnak.Tul gyorsan történt mindez...
-Vannak nállad papírok?
-Kiszedi a táskámat velem együtt aztán a korház fényét észlelem, teljesen elgyengít a fájdalom...
-Igen!-Lehelem.-És úgy érzem el fogok ájulni.
Először a belgyógyászaton majd a nőgyógyászaton kötöttem ki. Közel éjfél van!
Rossz lelkiismerettel és 2 receptel lépek ki vizsgálóból.
Még mindig nagyon fáj, A telefonját nyomkodta a széken ülve mire megpillant s ahogy lassan
araszolgatok rögtön odasiet hogy tartson.
-Belekapaszkodok és a mellkasába bújok, így maraduk kicsit mire kérlel mondjak valamit.
-Na mit mondtak,mi bajod van? És miért nem kaptál fájdalom csillapítót?
-Mert ittam!-Lassan csoszogva odakóválygunk a lifthez.
A hideg fémnek dőlök és elindulunk lefelé.
Arcom összerándul,ugy érzem nem tart meg a lábam mintha a fájdalom kiakarna engem csavarni.
-Gyere ide,ne kinlódj már!-S átölel,a mellkasa mindenképpen finomabb mint a hátamat eddig támasztó fém fal.
-Kétoldali petefészek gyulladás.-Rebegem reketten.-S közben összehúzódnak a szemeim.
-Az mitől van?
-Gondolom felfáztam vagy valami ilyesmi,...
Hazavisz...
-Komolyan mondom hogy betudok menni!
-Nem érdekel mit tudsz,most beviszek! Nem fogok azon idegeskedni hogy összeestél-e valahol!
-Jól vagyok Mustafa,már alig érzem.
-Nem,érdekel mit érezel!-Felkap,mire automatikusan a nyakába csimpaszkodom.
Kicserepesedtek az ajakim,és eröm egy szál sem,azt hiszem ebben az állapotban a legjobb a férfi közelség. Fogalma sincs mennyire jól esik hogy rábízhatom magam.
Felérünk az emeletre, aztán szép lassan ajtót nyit.Amira megrémült pillantásával találjuk szemben magunkat.
-Alahra! Mi történt?
-Semmi baj jól vagyok!-Mustafa letesz az ágyamra, a fölöttem tornyosuló férfi az arcomat kémleli
komolyan,és aggodalmasan...Egy pillanatra el varázsolódom de Amira kérdései mindent kivernek az elmémből. Mustafa gyorsan leregéli neki mi történt aztán el sasszéznak az ajtóig.
-Mustafa!-Szólok utána.-Köszönöm!
Rámmosolyog,aztán jóéjszakát kíván és Amira becsukja az ajtót.
Az ágyamhoz siet a homlokomat simítja aztán kérdőre von.
-Mi volt ez?
Szerencse,vagy balszerencse...Mindegy is. Az a biztos hogy van két vényem,az egyik egy erös antibiotikum. Egy jó kis alhasi görcsöm,ami már alább kezd hagyni.
Két gyulladt petefészkem.És egy férfi,aki tényleg a barátom!
Amira mosolyra emeli arcát.
-Nagyon rendes volt tőle hogy felhozott.
-Igen,...Rendes.
Hétfő reggel összefutottunk a téren...
-Már sokkal jobban vagyok! Jobban kell vigyáznom magamra!
-Vegyél mamuszt is a pizsid mellé,..Unikornisosat!-Olyan fegyelmezett arcal utasít erre hogy röhögnöm kell. Ö is elmosolyogja magát.
-Igen is! Nem hagyom hogy többször cipelj!
-Na ja,az első hasonló esetnél az én voltam a nőgyógyász!
Egyszerre nevetem és szégyellem el magam. Aztán kissé felmegy a elmegy a pumpa....-
-Szemtelen vagy!
-Jól van! bocsánat!...De tény!
-Fejezd be Mustafa! Sajnálom hogy ilyen helyzeteket neked kell hogy megoldj!
-Most annyira bántó volt ez?....Mindig is nőgyógyász akartam lenni...-Vicceli tovább.
-Akkor örülj hogy sok a "beteged".Nekem ezért nincs senkim mert mind ilyenek vagytok!
-Egy fenét Egy férfi kell neked nem egy lukrajtászos! És meg vagy oldva! Mindig vannak kivételek, én sem fogom mindenkinek eljátszani a lovagot ha ö a hercegnöm!
-Nem mondod? Akkor légyszíves mutass nekem egy olyat aki komolyan gondolja és nem csak a "kapumra" kíváncsi!
-Mi baj van azzal ha szeretne betérni hozzád valaki?
Másszon be az erkélyre romantikusan? Egyszerűbb a kapu!-Neveti el majd végig simítja a szakállát.
-Hát persze! -Forgatom a szemeim a cég bejáratához érve kilökőm a csapóajtót.
-Nem Meyrem! Az a baj hogy nagyok az elvárásaid! És ez süt rólad!
-De félösek vagyok ti férfiak, épp ez kellene hogy lázba hozzon tiketet nem eltántorítson! Én csak azt akarom hogy szép legyen a belsője is annak a baromnak akinek nyitva hagyom azt a bizonyos kaput!
-A belsője! Na! mi pasik is a belsőtökre vagyunk kíváncsiak!-Kacsint a képembe.Egy értelmű hogy kétértelmű a mondata.
-Undorító vagy Gürpinár! Én csak szeretném hogy szép legyen ott belül is!....Mondjuk legyen szép a mája!-Kacagom...
De a baj az hogy ha közeledik valaki rögtön keresem benne a hibát ami miatt majd megbánthat,persze találok és akkor már küldöm is Bursába.
Kezdem elviccelni már én is.Mire felcsattan belőle a nevetés és a mondat.
-Te mindig a májakkal vagy,meg Buszával!
-Na és te meg a kapukkal,imádod a kapukat,"Megmászni"
-Nem mindig jó ám,néha jó lenne ott is maradni,valakiben.
-Mi? -Nevetek mire közel jön és felkapcsolja a villanyt.
-Tudod,míg te a szép belsővel vagy elfoglalva,mondjuk a májjal!
Addig én is keresem azt a szívet amiben elférnék.
-Hangja édesen sikamlós,szemembe világit a vonzalma majd a viccel oldom a fellepő "viszkető rohamot" magamban.
Megérintem olyan együtt érzően a vállát majd kinyögöm.Flegmán
-Ne próbálkozz,örülj hogy a "kapun" beférsz!-Majd otthagytam
utánam szól örömködve.
-Szóval azt mondod hogy NAGY falat vagyok?
-Azt! És tudod mit?-fordulok meg a lift előtt,-Mindenkinek van étvágya! -Tárom szét a karomat majd cseng a lift....
-Akkor egészségedre neked is! -Villog felém a rafinált mosolya. Még most sem vertük ki a fejünkből azt a szédült estét....?
Meyrem Mustafa
--
2016. október 30., vasárnap
2016. augusztus 19., péntek
7 Rész
-Oooo! No! No! Cherry! Nem Drágám! Kicsi Meyrem! Nem!
Hugó ilyenkor a frászt hozza rám! Már valamit megint elszúrtam? De mit?
-Kicsikém! Gyönyörü vagy! Fiatal! Minek neked ez a elnyütt szürke szoknya? Mond már el nekem!
Azt hittem a Gabriélának,kifüggesztett 2 együttesemet akarja bírálni,erre engem bírál!
-De én szeretem!
-Én is a pizsikémet! Enyütt,kényelmes! De a divat nem arról szol hogy kényelmesen,éred magad!
Légy sikkesebb kérlek!
-Sikkesebb? Hugó ez egy Zara szoknya!
-Attol még nem fog jobban állni!-Mélyesztette szemeit az enyémbe majd elkapta a karomat és behúzott a varró szobába! Beállitott a tükör elé.
-Kicsikém! Tudod mit látok? Egy fiatal,elszánt,kifejezetten Sikkes,embert.-Mire mosolyra húzódott volna a szám benyögte hogy: -Meg persze TÉGED!
-Mi a baj velem?
-Veled semmi! De nem vagy izgalmas,együgyü az öltözködésed,Pirosat a fehérrel feketével Stb...
Vagy Szüörkét a fehérrel vagy feketével! Eszedbe sem jut hogy megbolondítsd kicsit a dolgokat.
Pl:.Tüzpiros a királykékkel,vagy barna a szürkével.Nem megszokott,de izgis!
Mit tanultál? Kapirgáld elö magadban,nem leszenek kuncsaftjaid ha nem fedezik fel benned azt ami bennük nincs! Ha azt sugallod hogy hasonloan unalmas vagy nem téged fognak vállasztani!
Bólogattam-Hugó mindig úgy tapos a lelkembe hogy közben azért tanít is!
-Köszönöm! Igazad van! "Mester"-Mosolyogtam arcába majd
betoppan Bahar szolt hogy megérkezett
Abigail és Liéra az a modellek.
Dolgoznom kell...
Másnap Mustafát pillntotam meg a sarkon
telefonált...
-Jóreggelt!
-Neked is!
-Tegnap meg volt valamelyik?-Húztam fel a szemöldököm.
-Semmi közöd a magánéletemhez!-Vigyorgott.
-Na ne máár!!-Megcsináltad,valamelyiket mond el!-Dőltem menet közben a vállára akár egy odóvás
és vigyorogva léptünk be a "közös" munkahelyünkre,
-Naa!
-Mért izgat?
-Mert tegnap fotózás közben ők is izgultak!-Meresztgettem szemem rajta,viccnek szántam
és viccnek vette.-Közben mosolyogva intett felénk a büfés néni,és összeadtunk Besirral is a portással
majd a studiojában pakolgatta már a laptopját mikor én még mindig ott álltam kérdőn.
Felpillantott rám,átrázott egy kellemes melegség,de ez minden napos,észre sem veszem,kávé fekete szemek,barna pillantás,,,Oroszlán büszkeség ez Mustafa. De még mindig kérdőn állok!
-Hagyál már!
Sakron fordultam-Szóval,ez van értem mind kettő meg volt! Oké puszi!
-Azt nem hagytad itt!-Szolt utánam majd a küszöbön értelmeztem a mondatát.
-Kaptál te eleget tegnap!-Dőltem az ajtófélfának karba tett kezekkel felhúzott szemöldökkel.
-Tisztogatta fényepéző vakuját és rázta a fejét.Oda sem nézett rám,
Felbaktatva,na jóó tipegve mert megkívánja a munkám,arra eszméltem hogy Hugó javában
Alszik az irosztal mögött.Ez most komoly????
Mikor kinyitottam az üveg csapojtot,felébredt.
-Jó reggelt fönök!
-Meyrem drágám,álmodom még? Ez nagyon..
-Sikkes?-Vigyorogtam majd raktam le a táskám.
-Igen!
-Köszönöm,és te hogy hogy elszenderedtél?
-Hosszu volt az éjszaka!-Vigyorgott majd átadta a helyem.-leültem-Minenkinek "JÓ" napja-éjszakája
volt tegnap csak nekem nem?
-Még kinek?
-A szisza fiunak is!-Huztam oldalra a számat.
-Mi van a Sziszafiuval?-Lépett be Mustafa. Arcán csábito mosolyal.
-Ne örülj nem rolad van szó!
-Ugyan Meyrem nem veszem be! Én vagyok itt az egyeteln szisza jó??-Lépett szexin Hugó mellé,
Hugó meg már majdnem beindult,dőltem az íróasztalra a látvány láttán.
-Majd proáltam a ami napi rend,és Mustafa formás hátsója között külömbséget tenni
és a napirendet elsőrendűbbnek helyezni.
-Szoval akkor szolj ha jönnek jó?-Szolt Hugó után végszóra és kifelé tartott.
-Rendben majd leküldöm Meyremet!
-Jól van!
-Oda jött hozzám,kitámasztotta kezeit az irosztalomon illata az orromba mászott.
-Ma este,martini,Lialina Te ,meg Én!
-Ma nem jönnek csinos modellek hogy szórakoztassanak?-Emeltem tekintetem felé.
-Tudod hogy bulizni és beszélni csak veled tudok!
-Na jó! Nem kell a rizsa.
-Tényleg!
-Akkor én vagyok az okos unalmas,ök meg az izgi szexi!-Köszi
-Azt hittem megelégszel ennyivel!-Harapott az ajkába a szeme pedig kóstolgatott.
-Felejts el! Nem megyek sehova!
Persze hogy elmentem már akkor is tudtam hogy megyek!
Dübörgő zene ütögette a dobhártyámat.
A vodka és a Martini után sem éreztünk úgy hogy ez a buli célba talált volna nekünk nevetgélve panaszkodott arra hogy álmos én persze helyeseltem,csak azt a akartam vele sugallni hogy nekem sincs kedvem éhez most.Már reggel is tudtam hogy nem lesz,de neki nem lehet nemet mondani soha!
Hajnal 3 óra felé jártunk már mikor a Disco bejárata előtt altunk rágyújtott s engem is kínált a borostás arcán néha megvillant egy két fény bentről. Majd egyszer csak éreztem magához húz.
Csupán csak azért hogy nehogy belém jöjjön két nagyon részeg kamasz lány.
Majd hirtelen felötlött benne egy csodás gondolat :lépjünk le!!
Fél óra autózgatás után rájött hogy ö igazából részeg!
És nem bír vezetni messze voltunk a panelháztól de ha azt veszem már mindentől egy üres parkoló egy bevásárló központ előtt egy lélek se volt ott.
Messziről létünk egy egy alak Kamasz fiuk és lányok ismerkednek az éjszakával az első elszívott cigi slukkok,az öntetett nevetés sörös üvegek a kézben...Csak mosolyogtam.
-Remek! Aludjunk!
-Most?
-Pár perc múlva négy óra te taj részeg vagy én meg hulla, nem vezetek haza és alszok! Jelentettem ki tejes magabiztossággal.
-Dehogy alszol te!-majd kiszállt.-Igaza volt tényleg nem tudtam volna aludni.És
nem tudtam elképzelni hogy mit fog csinálni. Ráfeküdt a szélvédőre. Kiugrottam-Befog horpadni!!!-
-Dehogy fog!-Nyögta halkan majd a kezei hívtak és meg simították az autót- Gyere!
-Jó!-engem se kellet sokat nyüsztetni mellé feküdtem nem volt más előttünk csak pár utcai lámba fénye meg a mélykék ég.
Egy szem csillagot se látok.-jelenete ki felháborodva.
Én se.....ásitottam majd bevallatom valamit.-Mikor kicsi voltam mindig megakartam számolni őket.-én ezen nosztalgikusán mosolyogtam de ö nem.
Komoran meredt az égre...
Félek!-Mondta a szó jelentéséhez képest nagyon is keményen.-ránéztem....
Te vagy az elsö akinek elmondtam ezt!
-Milyért?
-Mert csak te vagy....
-Kösz...nincsenek barátaim áh jó lesz ez a hülye is!! -sérdödékenykedem.
Neeem,...nem úgy....te vagy a legjobb bízok benned! Azért...
Én is bíztok benned.-emeltem szemeimet újra az égre
Tudom! -Mondta. Olyan magabiztos és kemény, El se hinném hogy fél...de igen mégis elhiszem,ha haldoklik az egyetlen akim van a földön az biztos nagyom ijesztő lehet.
Hogy tereljem a témát elmondtam valamit neki.
-Találkoztam Hasekivel....
-Az ki?
-Selim,az exem.Tudod aki behülyitett és nem vett el,összejött az állítólagos legjobb barátnőmmel!
-Szép az élet.-Jelentette ki savanyuan majd folytattam.
-Mikor lementem anyuékhoz megálltunk egy benzinkúton...és ott volt!
De ne tudd meg. Úgy kell elképzelni hogy ö volt a suli legjobb pasija mindenki döglött érte.Nagyobb egó-ja volt mit Brad Pitt-nek!!
Ráncolva a homlokát mosolygott ezen.
Erre most elnyűtt mackógatyás az elnyűtt hasas feleségével a mindenki megjárts miss pi*ával virított előttem. Extrán felzselézett hajjal fujj!! Persze üdvözölt és természetes jól végig mért.
-Csorgott a nyála legalább?
Minden bizonnyal mert ahogy az asszonykája meglátta hogy velem beszél odasietett elmondani hogy milyen boldogok és várandós...
-Pff...rosszul esett?
Neem!!! Éppen ez a poén!! Tök jól vagyok és örülök hogy megcsalt megkímélt a borzalmas lényétől!!-Huuu de jó volt ezt kimondani!!
Nevetett rajtam: -Örülök- jelentette ki és megpuszilta a homlokomat!-Megremegett a szívem.
Én is! Vesződtünk egy kicsit egymás szemeiben mosolygott rám nem tudatosan azt hiszem mindig így néz rám. De látom még a szomorúság szikráját is.
Legyél anyukáddal sokat! Használj ki minden percet,azt akit szeretünk meg kell tanulni elengedni is azt hiszem ez a szeretet vele járója .
Nem mondott semmi csak szófogadóan pislogott. Néhány percig csendesen figyeltük a lámpa fényeket már hajnalodott...
Tisztára mint a sakáltanyában.... eddig nem is éreztem az alkoholt de most igen,szédülök.Ha most felállnék biztos összeesnék. Dúdolni kezdtem a sakáltanya zenéjét...
Ez mi? Kérdezte...mit énekelsz?
Sakáltanya...
Már csak a hal hiányzik... -Mosolygott,nem gondoltam volna hogy tudja miről van szó a sakáltanya tipikus csaj film.
Nem szertetem a halat!-Ráztam a fejem.
-Én megeszem.
-Kis minden evö vagy mi?
-Neeem...nem vagyok finnyás de azért nem mindent eszek meg!
-Hát...legalább a feleségednek nem lesz nehéz dolga veled.
-Ja....-megint elszomorodott sóhajtott...-Már gyerekem kéne hogy legyen.
-Miért mondod ezt így?
Anyu már mióta nyüsztetett hogy nősüljek..hogy lássa még az unokáját.Ha nem azzal a ribancal vesződöm lehet hogy már apa lennék!
-Nem tudtam erre mit szólni....Ne emészd, magad,nézz pl:.RÁM!-Tártam ki kezeimet a semmibe.
Már ott kéne hogy tartsak hogy Férj,gyerek,élet! Minden hétvégén Bahlavat kéne sütögetnem,a családomnak,s a férjem díszes népének,és bájologva kecses házi mámiként élni a életem!
-Nevetett a hangomon,ahogy előadtam magam.Szeretem mikor nevet rajtam,ugy érzem ilyenkor hogy fontos vagyok,és jolesö tény hogy jókedvre derül miattam,ha csak egy percig is!
-Akkor most nevezzem magunkat Öntörvényűnek? Vagy pancsernak?-Nézett rám.
-Nem tudom mik vagyunk.-suttogtam,fordditottam fejemet felé. Szemeivel mosolygott rám.
-Nem tudok eltürni magam mellet egyetlen férfit sem,csak téged! Ahogy komolyabbra fordul a dolog
egyböl elküldöm Bursába!
-Ujra felvillant a mosolya,-Miért pont Bursába?
-Mert az jó messze van!
-Akkor most érezzem magam megtisztelve?
-Te más vagy Mustafa,te tudom hogy nem akarsz összegyűrni!
-Lepedőt szoktak...
-Nem a nőt szokták,a lepedővel együtt,elhasznál,kihasznál és ha gyűrött vagy nem kivasal,kidob a legközelebbi kukába!
-Nagyot sóhajt....
-De nem igy van?
-De! igazad van nem szeretünk vasalni! Mocskos dögök a férfiak!-Jelentette ki úgy mintha ö nem is lenne az!
-Ki szólal meg! Pont te!-Csaptam a karjára.Mindenkit "meg gyűrsz!"
-Lehet,de nem kábítok senkit!
Megragadtam az ingjét és magamhoz huzom mélyen beleszagoltam a nyakába majd visszadobom a helyére..
-Ilyen illattal nem is kell kábítani! -Megfogta a kezem.
-Sokszor nevetek mikor arra gondolok hogy vagy, ...már mint nekem....!
-Megdobban a szivem,akkorát hogy már meg is fájdult.
Csepereg az esö....
Most komolyan esik?-Akadtam ki!,elkezdtem tápászkodni nagy nehezen de nagyon szédültem.
Musztafa segíts,röhögtem.Nem birok leszállni.
Te kis alkoholista!! Felmásztál lejönni meg nem tudsz még ilyet!-Szemétkedett miközben ö is nevetett velem.
Te itatsz le mindig!!!
Az is igaz. -nyújtotta a kezét én meg belekapaszkodtam,kibujt belőlem a kisördög és azt akartam hogy magára rántson mikor lehúz a magas motorháztetőről. De nem!
Olyan szépen vett le mint egy porcelán babát a polcról.
Belemarkoltam a karjába és nem engedtem el öt a kezemből a keze a hátamra majd a derekamra csúszott én pedig öleltem.
Nem törődve azzal hogy ö mit akar,Beakart szállni,az autoba hiszen már elég rendesen esett,de olyan jól esett valakire rádőlni. Tudom hogy úgyse indul rám,csak akkor ha én akarom!
De most rossz vagyok,nagyon játszom a gondolattal hogy megcsókolom.
Már percek óta ölelkezünk és szinte már szakad az esö de nem szol hogy engedjem el jól esik neki valakibe belekapaszkodni.
Egyre vizesebbek vagyunk szinte pihenek rajta,bár megcsókolna!
Felajzott az alkohol,valjuk be a vonzereje rajtam is kifog!
De tisztelem a barátságunkat,nincs még egy ilyen férfi mit ö!
Ö nem bánt,nem tudna,a barátom,és szeretem öt!
Elengedem.-Menyünk mosolyogtam....
És utána mi volt??? Lelkendezett Amira arra várva hátha a kocsiban egymásnak estünk de ki kellet ábrándítsam mert hazahozott elaludtam a hazaúton.
Mint mindig egy puszival búcsúztunk és kértem hogy aludjon egy nagyot.Ennyi!
Amira visszakapcsolta a hajszárítót és visszavette az irányt a fürdőbe én teát töltöttem magamnak.
Majd felhívtam anyut....
Pár nappal később dolgoztunk ö a stúdióban én egy emelettel feljebb sok star érkezett Hugohoz akik tv fellépésre készültek vagy éppen csak magazin fotózásra jöttek.
Szép lassan Hugo jobb keze lettem szeretett engem úgy éreztem feldobta a napomat a kényes szókincse és az utánozhatatlannal francia kiejtése.
Sziaa! húzott el a feje elöl egy szatén csíkot Musztafa. Megakart ijeszteni és sikerült is.
Szia te mit csinálsz itt?
Rabolom az idődet! -Vigyorgott és lábatlankodott körülöttem.
Kössz...
Nincs jó kedved!
De jól vagyok!
Ühüm...! Kutakodott a tekintetem után miközben én csak pakolásztam Hugó után.
Ebéd idő van cicáim! Mennyetek csak hamikázni szolt oda.
Nem vagyok éhes.-Tényleg nem voltam az!
Elkapott!!-Felemelte az államat és mélyen a szemembe nézett.-Ilyenkor beremegnek a térdeim,miért csinálja ezt?
Mi van veled?
Jaj Alahra!!-Csak azért mert nem vagyok éhes?
Igen,te mindig éhes vagy!
Most nem!
Beteg vagy?
Hagyál már!
Utálsz?
Nem utállak!
Hanem csak gyűlölsz!
Rühellek takarodj innen.-Nevettem el magam!
Naa végre csak ezt akartam látni!
Mit?
Ezt és mosolygott rám mint aki beleszédült a mosolyomba.
A vigyoromat akartad látni? Akkor ne idegesíts!!
De imádod ha idegesítelek!
Nem igaz!
De igaz! Gyere velem enni!!
Tényleg nem vagyok éhes és ezt be akarom fejezni ha most befejezem hamarabb mehetek haza.
Azt hittem együtt megyünk.
Ma nem! Dolgom van!
Mi?
Randim van!! -vágtam rá olyan hangnemmel mintha ez lehetetlen lenne és mindennek ellenére ö elhitte.
Tényleg?
Mi...,? Nem! Kivel lenne randim?
Hátcc mit tudom én mondjuk a múltori táncpartnereddel.
Nem volt táncpartner honnan veszed? Csak Dzsánnival megittunk egy koktélt,Jó kettőt,-felhúzta a szemöldökét-Jó sokat!! -Nevetettem.-De nem pasiztam.Tudod hogy undoritiszem van a férfiaktol.
Akkor már megyek is!
Ugyan tőled nem! Te nem vagy férfi!!-Nevettem.
Meyrem,te arra születtél hogy aláásd az egómat?
Kinos mosoly ült az arcomra! Vigyor! Majd halkan kinyögtem -Bocsi! Ne úgy értettem!
Ezt nem bocsájtom meg!
Tudod hogy-hogy étettem!
Nem,nem nem! Felejts el!
Nem már!-Majd már menni készült,megöleltem a hátát és bár ö továbbra is rendíthetetlenül távozni próbált én akkor is öleltem,tapadtam.!-Ne haragudj!
Hogy tegyem jóvá?
Térdelj le! És mond hogy férfi vagyok!-Fogta meg az állam,a szemei megvetők a szavai mocskosak
de látom hogy a vicc mögött,azért van egy kis igazság,kevés lett volna neki a két modell?
-Igazad van tényleg férfi vagy!-Léptem el mellöle.
-Te kezdted!
-Távozz tőlem!
-Megyek is!
-Boldogítsd a büfés nénit!-Szóltam utána
Megyek is!
-Hátha ö harap a férfisságodra!
-Rajtad kívül mindenki harap rá! Jó? Nem panaszkodom!
-Hát ne is!
Hugó felhúzott szemöldökkel figyelt engem miután Mustafa elment.
-Mit csináltam rosszul?-Néztem ez előttem álló összeállításra.
Nem cserkészeted még be ezt a kis Sziszia fiut! Borzalmas vagy Drágám!! Nekem nem kéne kétszer mondania.
-Köhintettem.-Hogy térdelj?-Elhiszem-Gondlatom magamban ráztam a fejem és folytattam a munkát.
Hugó ilyenkor a frászt hozza rám! Már valamit megint elszúrtam? De mit?
-Kicsikém! Gyönyörü vagy! Fiatal! Minek neked ez a elnyütt szürke szoknya? Mond már el nekem!
Azt hittem a Gabriélának,kifüggesztett 2 együttesemet akarja bírálni,erre engem bírál!
-De én szeretem!
-Én is a pizsikémet! Enyütt,kényelmes! De a divat nem arról szol hogy kényelmesen,éred magad!
Légy sikkesebb kérlek!
-Sikkesebb? Hugó ez egy Zara szoknya!
-Attol még nem fog jobban állni!-Mélyesztette szemeit az enyémbe majd elkapta a karomat és behúzott a varró szobába! Beállitott a tükör elé.
-Kicsikém! Tudod mit látok? Egy fiatal,elszánt,kifejezetten Sikkes,embert.-Mire mosolyra húzódott volna a szám benyögte hogy: -Meg persze TÉGED!
-Mi a baj velem?
-Veled semmi! De nem vagy izgalmas,együgyü az öltözködésed,Pirosat a fehérrel feketével Stb...
Vagy Szüörkét a fehérrel vagy feketével! Eszedbe sem jut hogy megbolondítsd kicsit a dolgokat.
Pl:.Tüzpiros a királykékkel,vagy barna a szürkével.Nem megszokott,de izgis!
Mit tanultál? Kapirgáld elö magadban,nem leszenek kuncsaftjaid ha nem fedezik fel benned azt ami bennük nincs! Ha azt sugallod hogy hasonloan unalmas vagy nem téged fognak vállasztani!
Bólogattam-Hugó mindig úgy tapos a lelkembe hogy közben azért tanít is!
-Köszönöm! Igazad van! "Mester"-Mosolyogtam arcába majd
betoppan Bahar szolt hogy megérkezett
Abigail és Liéra az a modellek.
Dolgoznom kell...
telefonált...
-Jóreggelt!
-Neked is!
-Tegnap meg volt valamelyik?-Húztam fel a szemöldököm.
-Semmi közöd a magánéletemhez!-Vigyorgott.
-Na ne máár!!-Megcsináltad,valamelyiket mond el!-Dőltem menet közben a vállára akár egy odóvás
és vigyorogva léptünk be a "közös" munkahelyünkre,
-Naa!
-Mért izgat?
-Mert tegnap fotózás közben ők is izgultak!-Meresztgettem szemem rajta,viccnek szántam
és viccnek vette.-Közben mosolyogva intett felénk a büfés néni,és összeadtunk Besirral is a portással
majd a studiojában pakolgatta már a laptopját mikor én még mindig ott álltam kérdőn.
Felpillantott rám,átrázott egy kellemes melegség,de ez minden napos,észre sem veszem,kávé fekete szemek,barna pillantás,,,Oroszlán büszkeség ez Mustafa. De még mindig kérdőn állok!
-Hagyál már!
Sakron fordultam-Szóval,ez van értem mind kettő meg volt! Oké puszi!
-Azt nem hagytad itt!-Szolt utánam majd a küszöbön értelmeztem a mondatát.
-Kaptál te eleget tegnap!-Dőltem az ajtófélfának karba tett kezekkel felhúzott szemöldökkel.
-Tisztogatta fényepéző vakuját és rázta a fejét.Oda sem nézett rám,
Felbaktatva,na jóó tipegve mert megkívánja a munkám,arra eszméltem hogy Hugó javában
Alszik az irosztal mögött.Ez most komoly????
Mikor kinyitottam az üveg csapojtot,felébredt.
-Jó reggelt fönök!
-Meyrem drágám,álmodom még? Ez nagyon..
-Sikkes?-Vigyorogtam majd raktam le a táskám.
-Igen!
-Köszönöm,és te hogy hogy elszenderedtél?
-Hosszu volt az éjszaka!-Vigyorgott majd átadta a helyem.-leültem-Minenkinek "JÓ" napja-éjszakája
volt tegnap csak nekem nem?
-Még kinek?
-A szisza fiunak is!-Huztam oldalra a számat.
-Mi van a Sziszafiuval?-Lépett be Mustafa. Arcán csábito mosolyal.
-Ne örülj nem rolad van szó!
-Ugyan Meyrem nem veszem be! Én vagyok itt az egyeteln szisza jó??-Lépett szexin Hugó mellé,
Hugó meg már majdnem beindult,dőltem az íróasztalra a látvány láttán.
-Majd proáltam a ami napi rend,és Mustafa formás hátsója között külömbséget tenni
és a napirendet elsőrendűbbnek helyezni.
-Szoval akkor szolj ha jönnek jó?-Szolt Hugó után végszóra és kifelé tartott.
-Rendben majd leküldöm Meyremet!
-Jól van!
-Oda jött hozzám,kitámasztotta kezeit az irosztalomon illata az orromba mászott.
-Ma este,martini,Lialina Te ,meg Én!
-Ma nem jönnek csinos modellek hogy szórakoztassanak?-Emeltem tekintetem felé.
-Tudod hogy bulizni és beszélni csak veled tudok!
-Na jó! Nem kell a rizsa.
-Tényleg!
-Akkor én vagyok az okos unalmas,ök meg az izgi szexi!-Köszi
-Azt hittem megelégszel ennyivel!-Harapott az ajkába a szeme pedig kóstolgatott.
-Felejts el! Nem megyek sehova!
Persze hogy elmentem már akkor is tudtam hogy megyek!
Dübörgő zene ütögette a dobhártyámat.
A vodka és a Martini után sem éreztünk úgy hogy ez a buli célba talált volna nekünk nevetgélve panaszkodott arra hogy álmos én persze helyeseltem,csak azt a akartam vele sugallni hogy nekem sincs kedvem éhez most.Már reggel is tudtam hogy nem lesz,de neki nem lehet nemet mondani soha!
Hajnal 3 óra felé jártunk már mikor a Disco bejárata előtt altunk rágyújtott s engem is kínált a borostás arcán néha megvillant egy két fény bentről. Majd egyszer csak éreztem magához húz.
Csupán csak azért hogy nehogy belém jöjjön két nagyon részeg kamasz lány.
Majd hirtelen felötlött benne egy csodás gondolat :lépjünk le!!
Fél óra autózgatás után rájött hogy ö igazából részeg!
És nem bír vezetni messze voltunk a panelháztól de ha azt veszem már mindentől egy üres parkoló egy bevásárló központ előtt egy lélek se volt ott.
Messziről létünk egy egy alak Kamasz fiuk és lányok ismerkednek az éjszakával az első elszívott cigi slukkok,az öntetett nevetés sörös üvegek a kézben...Csak mosolyogtam.
-Remek! Aludjunk!
-Most?
-Pár perc múlva négy óra te taj részeg vagy én meg hulla, nem vezetek haza és alszok! Jelentettem ki tejes magabiztossággal.
-Dehogy alszol te!-majd kiszállt.-Igaza volt tényleg nem tudtam volna aludni.És
nem tudtam elképzelni hogy mit fog csinálni. Ráfeküdt a szélvédőre. Kiugrottam-Befog horpadni!!!-
-Dehogy fog!-Nyögta halkan majd a kezei hívtak és meg simították az autót- Gyere!
-Jó!-engem se kellet sokat nyüsztetni mellé feküdtem nem volt más előttünk csak pár utcai lámba fénye meg a mélykék ég.
Egy szem csillagot se látok.-jelenete ki felháborodva.
Én se.....ásitottam majd bevallatom valamit.-Mikor kicsi voltam mindig megakartam számolni őket.-én ezen nosztalgikusán mosolyogtam de ö nem.
Komoran meredt az égre...
Félek!-Mondta a szó jelentéséhez képest nagyon is keményen.-ránéztem....
Te vagy az elsö akinek elmondtam ezt!
-Milyért?
-Mert csak te vagy....
-Kösz...nincsenek barátaim áh jó lesz ez a hülye is!! -sérdödékenykedem.
Neeem,...nem úgy....te vagy a legjobb bízok benned! Azért...
Én is bíztok benned.-emeltem szemeimet újra az égre
Tudom! -Mondta. Olyan magabiztos és kemény, El se hinném hogy fél...de igen mégis elhiszem,ha haldoklik az egyetlen akim van a földön az biztos nagyom ijesztő lehet.
Hogy tereljem a témát elmondtam valamit neki.
-Találkoztam Hasekivel....
-Az ki?
-Selim,az exem.Tudod aki behülyitett és nem vett el,összejött az állítólagos legjobb barátnőmmel!
-Szép az élet.-Jelentette ki savanyuan majd folytattam.
-Mikor lementem anyuékhoz megálltunk egy benzinkúton...és ott volt!
De ne tudd meg. Úgy kell elképzelni hogy ö volt a suli legjobb pasija mindenki döglött érte.Nagyobb egó-ja volt mit Brad Pitt-nek!!
Ráncolva a homlokát mosolygott ezen.
Erre most elnyűtt mackógatyás az elnyűtt hasas feleségével a mindenki megjárts miss pi*ával virított előttem. Extrán felzselézett hajjal fujj!! Persze üdvözölt és természetes jól végig mért.
-Csorgott a nyála legalább?
Minden bizonnyal mert ahogy az asszonykája meglátta hogy velem beszél odasietett elmondani hogy milyen boldogok és várandós...
-Pff...rosszul esett?
Neem!!! Éppen ez a poén!! Tök jól vagyok és örülök hogy megcsalt megkímélt a borzalmas lényétől!!-Huuu de jó volt ezt kimondani!!
Nevetett rajtam: -Örülök- jelentette ki és megpuszilta a homlokomat!-Megremegett a szívem.
Én is! Vesződtünk egy kicsit egymás szemeiben mosolygott rám nem tudatosan azt hiszem mindig így néz rám. De látom még a szomorúság szikráját is.
Legyél anyukáddal sokat! Használj ki minden percet,azt akit szeretünk meg kell tanulni elengedni is azt hiszem ez a szeretet vele járója .
Nem mondott semmi csak szófogadóan pislogott. Néhány percig csendesen figyeltük a lámpa fényeket már hajnalodott...
Tisztára mint a sakáltanyában.... eddig nem is éreztem az alkoholt de most igen,szédülök.Ha most felállnék biztos összeesnék. Dúdolni kezdtem a sakáltanya zenéjét...
Ez mi? Kérdezte...mit énekelsz?
Sakáltanya...
Már csak a hal hiányzik... -Mosolygott,nem gondoltam volna hogy tudja miről van szó a sakáltanya tipikus csaj film.
Nem szertetem a halat!-Ráztam a fejem.
-Én megeszem.
-Kis minden evö vagy mi?
-Neeem...nem vagyok finnyás de azért nem mindent eszek meg!
-Hát...legalább a feleségednek nem lesz nehéz dolga veled.
-Ja....-megint elszomorodott sóhajtott...-Már gyerekem kéne hogy legyen.
-Miért mondod ezt így?
Anyu már mióta nyüsztetett hogy nősüljek..hogy lássa még az unokáját.Ha nem azzal a ribancal vesződöm lehet hogy már apa lennék!
-Nem tudtam erre mit szólni....Ne emészd, magad,nézz pl:.RÁM!-Tártam ki kezeimet a semmibe.
Már ott kéne hogy tartsak hogy Férj,gyerek,élet! Minden hétvégén Bahlavat kéne sütögetnem,a családomnak,s a férjem díszes népének,és bájologva kecses házi mámiként élni a életem!
-Nevetett a hangomon,ahogy előadtam magam.Szeretem mikor nevet rajtam,ugy érzem ilyenkor hogy fontos vagyok,és jolesö tény hogy jókedvre derül miattam,ha csak egy percig is!
-Akkor most nevezzem magunkat Öntörvényűnek? Vagy pancsernak?-Nézett rám.
-Nem tudom mik vagyunk.-suttogtam,fordditottam fejemet felé. Szemeivel mosolygott rám.
-Nem tudok eltürni magam mellet egyetlen férfit sem,csak téged! Ahogy komolyabbra fordul a dolog
egyböl elküldöm Bursába!
-Ujra felvillant a mosolya,-Miért pont Bursába?
-Mert az jó messze van!
-Akkor most érezzem magam megtisztelve?
-Te más vagy Mustafa,te tudom hogy nem akarsz összegyűrni!
-Lepedőt szoktak...
-Nem a nőt szokták,a lepedővel együtt,elhasznál,kihasznál és ha gyűrött vagy nem kivasal,kidob a legközelebbi kukába!
-Nagyot sóhajt....
-De nem igy van?
-De! igazad van nem szeretünk vasalni! Mocskos dögök a férfiak!-Jelentette ki úgy mintha ö nem is lenne az!
-Ki szólal meg! Pont te!-Csaptam a karjára.Mindenkit "meg gyűrsz!"
-Lehet,de nem kábítok senkit!
Megragadtam az ingjét és magamhoz huzom mélyen beleszagoltam a nyakába majd visszadobom a helyére..
-Ilyen illattal nem is kell kábítani! -Megfogta a kezem.
-Sokszor nevetek mikor arra gondolok hogy vagy, ...már mint nekem....!
-Megdobban a szivem,akkorát hogy már meg is fájdult.
Csepereg az esö....
Most komolyan esik?-Akadtam ki!,elkezdtem tápászkodni nagy nehezen de nagyon szédültem.
Musztafa segíts,röhögtem.Nem birok leszállni.
Te kis alkoholista!! Felmásztál lejönni meg nem tudsz még ilyet!-Szemétkedett miközben ö is nevetett velem.
Te itatsz le mindig!!!
Az is igaz. -nyújtotta a kezét én meg belekapaszkodtam,kibujt belőlem a kisördög és azt akartam hogy magára rántson mikor lehúz a magas motorháztetőről. De nem!
Olyan szépen vett le mint egy porcelán babát a polcról.
Belemarkoltam a karjába és nem engedtem el öt a kezemből a keze a hátamra majd a derekamra csúszott én pedig öleltem.
Nem törődve azzal hogy ö mit akar,Beakart szállni,az autoba hiszen már elég rendesen esett,de olyan jól esett valakire rádőlni. Tudom hogy úgyse indul rám,csak akkor ha én akarom!
De most rossz vagyok,nagyon játszom a gondolattal hogy megcsókolom.
Már percek óta ölelkezünk és szinte már szakad az esö de nem szol hogy engedjem el jól esik neki valakibe belekapaszkodni.
Egyre vizesebbek vagyunk szinte pihenek rajta,bár megcsókolna!
Felajzott az alkohol,valjuk be a vonzereje rajtam is kifog!
De tisztelem a barátságunkat,nincs még egy ilyen férfi mit ö!
Ö nem bánt,nem tudna,a barátom,és szeretem öt!
Elengedem.-Menyünk mosolyogtam....
És utána mi volt??? Lelkendezett Amira arra várva hátha a kocsiban egymásnak estünk de ki kellet ábrándítsam mert hazahozott elaludtam a hazaúton.
Mint mindig egy puszival búcsúztunk és kértem hogy aludjon egy nagyot.Ennyi!
Amira visszakapcsolta a hajszárítót és visszavette az irányt a fürdőbe én teát töltöttem magamnak.
Majd felhívtam anyut....
Pár nappal később dolgoztunk ö a stúdióban én egy emelettel feljebb sok star érkezett Hugohoz akik tv fellépésre készültek vagy éppen csak magazin fotózásra jöttek.
Szép lassan Hugo jobb keze lettem szeretett engem úgy éreztem feldobta a napomat a kényes szókincse és az utánozhatatlannal francia kiejtése.
Sziaa! húzott el a feje elöl egy szatén csíkot Musztafa. Megakart ijeszteni és sikerült is.
Szia te mit csinálsz itt?
Rabolom az idődet! -Vigyorgott és lábatlankodott körülöttem.
Kössz...
Nincs jó kedved!
De jól vagyok!
Ühüm...! Kutakodott a tekintetem után miközben én csak pakolásztam Hugó után.
Ebéd idő van cicáim! Mennyetek csak hamikázni szolt oda.
Nem vagyok éhes.-Tényleg nem voltam az!
Elkapott!!-Felemelte az államat és mélyen a szemembe nézett.-Ilyenkor beremegnek a térdeim,miért csinálja ezt?
Mi van veled?
Jaj Alahra!!-Csak azért mert nem vagyok éhes?
Igen,te mindig éhes vagy!
Most nem!
Beteg vagy?
Hagyál már!
Utálsz?
Nem utállak!
Hanem csak gyűlölsz!
Rühellek takarodj innen.-Nevettem el magam!
Naa végre csak ezt akartam látni!
Mit?
Ezt és mosolygott rám mint aki beleszédült a mosolyomba.
A vigyoromat akartad látni? Akkor ne idegesíts!!
De imádod ha idegesítelek!
Nem igaz!
De igaz! Gyere velem enni!!
Tényleg nem vagyok éhes és ezt be akarom fejezni ha most befejezem hamarabb mehetek haza.
Azt hittem együtt megyünk.
Ma nem! Dolgom van!
Mi?
Randim van!! -vágtam rá olyan hangnemmel mintha ez lehetetlen lenne és mindennek ellenére ö elhitte.
Tényleg?
Mi...,? Nem! Kivel lenne randim?
Hátcc mit tudom én mondjuk a múltori táncpartnereddel.
Nem volt táncpartner honnan veszed? Csak Dzsánnival megittunk egy koktélt,Jó kettőt,-felhúzta a szemöldökét-Jó sokat!! -Nevetettem.-De nem pasiztam.Tudod hogy undoritiszem van a férfiaktol.
Akkor már megyek is!
Ugyan tőled nem! Te nem vagy férfi!!-Nevettem.
Meyrem,te arra születtél hogy aláásd az egómat?
Kinos mosoly ült az arcomra! Vigyor! Majd halkan kinyögtem -Bocsi! Ne úgy értettem!
Ezt nem bocsájtom meg!
Tudod hogy-hogy étettem!
Nem,nem nem! Felejts el!
Nem már!-Majd már menni készült,megöleltem a hátát és bár ö továbbra is rendíthetetlenül távozni próbált én akkor is öleltem,tapadtam.!-Ne haragudj!
Hogy tegyem jóvá?
Térdelj le! És mond hogy férfi vagyok!-Fogta meg az állam,a szemei megvetők a szavai mocskosak
de látom hogy a vicc mögött,azért van egy kis igazság,kevés lett volna neki a két modell?
-Igazad van tényleg férfi vagy!-Léptem el mellöle.
-Te kezdted!
-Távozz tőlem!
-Megyek is!
-Boldogítsd a büfés nénit!-Szóltam utána
Megyek is!
-Hátha ö harap a férfisságodra!
-Rajtad kívül mindenki harap rá! Jó? Nem panaszkodom!
-Hát ne is!
Hugó felhúzott szemöldökkel figyelt engem miután Mustafa elment.
-Mit csináltam rosszul?-Néztem ez előttem álló összeállításra.
Nem cserkészeted még be ezt a kis Sziszia fiut! Borzalmas vagy Drágám!! Nekem nem kéne kétszer mondania.
-Köhintettem.-Hogy térdelj?-Elhiszem-Gondlatom magamban ráztam a fejem és folytattam a munkát.
2016. július 31., vasárnap
6.Rész
Még a hétvégénAmirával és Kenánnal érkeztünk anyuékhoz
A szüelink úgy ölelik Kenánt mintha a fiúk lenne.
Persze szín igaz hogy tökéletes Amira számára amikor eljegyezték egymást nagyon örültem.
Egy bajom van hogy Apu és Anyu azóta vájkálódik hogy miért nem találok már én is egy jó kiállású
emberkét magam mellé?! Féletenek mi lesz velem egyedül ha Amira összeházasodik Kenánnal.
Nem értik hogy tudok már magamra vigyázni.Persze ők még mindig úgy hiszik Selimet szeretem.S az az érdekes hogy pár hónappal ez előtt azt hittem én is.....
-Gyere drágám egyél velünk hívott anyu az asztalhoz.
A világos napsütötte falon még mindig ott díszelegnek a gyerekkori fotók.
Anyu kedvenc virága sosem hervad el,apu dohányzó asztalán még mindig ugyan abban a sorrendben sorakoznak a szivarok,és a jóféle Brandy.
Apu rámosolygott.
Pezsgőt bontott és koccintottunk méghozzá rám!
-Sok sikert a további munkádhoz!!- Gratulált mindenki!- Olyan de olyan boldog voltam nagy szerető családom van.És szerencsés vagyok! Elemszemben Mustafával,
Az egyetlen aki úgy szereti öt mint engem anyuék hamarosan el hagyja
Szóval annak a "barátodnak köszönheted a munkád?"-Pillantott rám anyú cinkos mosollyal.
Már a teraszon kávézás közben...
-Igen,neki,szólt az érdekemben ez még nem jelenti azt hogy elvesz feleségül,ne kombinálj kérlek!
-Pedig jelentheté.Rendes tissztességes lány vagy! Ha akar valami igen is jegyezzen el!
-Anyú! Csak egy barát!
-Ühüm! A barátok tudtommal nem csókolóznak egy esküvő kellős közepén!
-Szuros tekintetetm Amirát surólja,
-Most mi van? Anyunak igaza van!
-Ez bonyolult....
-Igen az lányom,tudd hogy hol a határ és huzd meg a vonalat! Ha szeret jegyezzen el,nem ha nem ,ne csókolgasson!
-Igen is fönök asszony!-Miért is magyaráznám el anyunak? Elködösltik az emléját az oszmá szokások. Egy rész lehet hogy igaza van! De tudom hol a határ. Nem engedem neki többet.
Sebzett oroszlánnal nem játszunk...
-Nincs köztünk semmi! -Néztem anyu szemébe őszintén,könnyedén.
-És miért van az hogy úgy látom a szemedben hogy ezt egy picikét bánod?
-Nem tudom...Mosolyogtam majd megpihent a tekintetem a vén diófa alatt ereszkedő hintán,anyu rozsaszin virágain.A gyönyörű zöld pázsiton...
Du:.....
Anyuval alig akartuk elengedni egymást a búcsúzáskor majd hirtelen benyomott egy ilyet: Nyugottan hozd egyszer el azt a fiút is! Szívesen látjuk!
Belém szorult a szó is..Szerencse apu nem hallotta. Kezdhettem volna magyarázkodni,neki elmagyarázni hogy csak barátok vagyunk,Ugyan apu ezt hogy értené?
Méghogy egy nőnek,egy férfi a barátja? Ugyan!
Amikor beszálltam az autóba Kenán közölte hogy tankolnunk kell hosszas búcsúzkodás után ott találtam magam a benzinkúton. S mit adott Alah kinek az útjába sodort?
Meyrem!!-Ismerős hang a szívem is megállt.
Selim?
Szia! A magas szöke férfi felém tart.Ugyan az az illat, erősebb vonások de nem ugyan az az ember!
Szia hogy vagy?-Ocsúdtam fel sietően,elővéve a Meyrem-féle büszke rezzenésen arcát.
Jól-Jól! Beindult a vállalkozásom végre!
Annak örülök!
És veled mi a helyzet?
Én Istambulban vagyok azóta is, Stylist ként dolgozom egy divattervező mellet.-Dicsekedtem,és olyan jól esett!! Minta ezzel azt sugalltam volna hogy jól vagyok és nem érdekelsz!
Mindig tudtam hogy ügyes lány vagy!
Én is!-Vigyorogtam,erövel telve.A szemei még mindig olyan kéken csillognak mint régen.
Ekkor odalépett hozzánk Fatma a lány akiröl azt hittem hogy testvérek vagyunk,hogy mindig melletem lesz! De a sors ugy hozta hogy eltépte a barátságunk láncát,és szivemet bepedig együttesen verék darabokra. Minden esetre vigadtat a látvány.Az iskola üdvöskéje aki mögött én mindig is az el esett szürke kisegér védenc barátnő vagyok, most slampos maci naciban pózol Selim Haseky mellet szép!
-Meyrem!! El se hiszem!
-Én sem- fancsalodtam le!
-Hogy vagy?
-Jól és te?
-Oh virulok kisbabánk lesz! Simogatta a hasát és majd felfalta Selimet mint valami nőstény állat,csak azért jött oda hogy ezt bejelentse! Hogy sugallja távolodjak a pasijától.
Örülök nektek!-Nyögtem ki feltűnően magabiztosan! És annak is hogy találkoztunk!
Sziasztok majd indultunk is hála az égnek!
Még egy akkora plééé pofáju dögöt mint ez a tejföl fejüü!!-Idegeskedett Amira,
Én csak nevettem Fatma drága hogy védte a zsákmányát!
Szó szerint zsákmányát! Hogy volt képük ehez? Idegeskedett tovább! Amira nem baj legalább láthatta hogy mit vesztet!
Köszi ez jól esett!De nincs baj jól vagyok!....
Este túl frusztrált voltam hogy ne hivjam fel....
Szia!
Szia..Miujság?
Már fekszem,izgulok!!-Nyögtem ki félve mint valami kis manó akit szorongatnak.
Elnevette magát-Nem lesz baj!
(Ezt akartam csak ezt az egyet ez az egy mondat és az hang!) Csak ennyit! Persze beszélt tovább, nyugtatott...
Hugo bár maximalista azért jogfej is biztos betanít majd.Te meg legyél ügyes.
A hangjából érződött a gondterheltség fáradtság!
Te jól vagy?
Ühüm...
Ez roppant meggyőző volt!
Tényleg jobban vagyok azt mondták csütörtökön hazahozhatom anyut sokkal jobban van evett is. Nyugodt vagyok most!
Jól van, nagyon örülök!
És mi volt a szüleidnél?
Hosszú story de nagyon jó volt feltöltődtem...
Az a lányeg! Aludjunk pinki poni!Holnap reggel találkozunk!
Most miért pinki ponizol le? Pont most véletlenül nem is rozsaszin pizsiben vagyok.
Hanem miben?-Ez játszadozni akar?,merészen válaszolok még magamat is zavarba ejtem.
-Fekete selyem köntösben...
-Csak...?-Vigyorgom ahogy merészkedik tovább....
-Nem....van alatta fehérnemű.
-Ami már rozsaszin ugye?-Megint szarkasztikusra veszi...
-Mi bajod van a rozsaszinnel?-Kapom fel a vizet mire úgy nevet hogy dörömböl a szívem és boldog vagyok. Mintha doppingolna.
-Semmi! Tényleg semmi!
-Tudod mit Gürpinár? Jóéjszakát.
-Neked is pinki poni!
Egy hetel később!...
Szia anyu,nem nem zavarsz épp most indulok haza,igen munkából,nem anyu jól vagyok nem terhelem le magam,Igen tudom hogy késő van.
Kint várlak Suttogott mellettem Mustafa,s felkapta a laptoptáskáját
Oké pillanat jövök.
-Kihez beszélsz?
-Mustafához, hazavisz.
-Oh ö jól van??
-Igen,ö is jól van! Anyu hulla vagyok hívlak holnap szeretlek!
-Na látod mondtam én hogy leterheled magad!
-Valamiböl muszáj megélni én meg ezt szeretem csinálni,nyugodj meg! Szép álmokat puszi apunak is szia!!
Sóhajtva szálltam be az autóba,
-Aggódik?
-Nem egyszerű szinten!
Picit én is!
Most miért?
Tényleg sokat dolgozol,többet mint amit Hugo elvár!
Csak megakarok felelni!
De tényleg leterheled magad!
Mintha anyut hallanám!-Nevettem.
Nevess csak igazunk van! Miss munka mániás!!
Ne cikizz!
Én nem cikizlek nem hogy örülnél hogy aggódunk érted!
Örülök! És megfogtam a kezét,miközben váltott-Erre úgy rácsodálkozott hogy azt hittem egy pillanatig nekihajt valaminek nem értettem miért? Máskor is megfogom a kezét vagy a karját.
Főleg mióta együtt dolgozunk.Most mégis úgy néz rám mit akinek ez mennyire jól esett. Magabiztosság öntött el hogy ö zavarba jött. Már ha tényleg zavarba jött!
Nem beszélgettünk utána elbambultunk a zenén ami ment és megálltunk a parkoloban.
Láttam hogy nincs jól,egész nap nem szolt hozzám magába van zárkózva.
Baj van?
Nincs!-Forgata kezén meg az óráját.
Nem faggattam,nincs jogom belemászni a lelkébe ha nem akarja.
Jol van akkor,aludj jól! Majd hétfön találkozunk.
Te is,de lehet hogy hamarabb.
Igen,mit tervezel?
Nem tudom majd hivlak ha valami érdekes jutott az eszembe.
Érdekes? Na jó! Szia! Jóéjt!
Neked is!
Szia Amira Mondtam örvendezve! Szia Kenán mondtam már annyira nem örvendezve.
Köszöntek az ágyról egymásba bújva tv-ztek Az anyád napját nézték Jennyfer Lopezzel a főszerepben. Imádtam ezt a filmet de olyan meghitten nézték hogy nem volt kedvem ott maradni.
"Gyertyatartónak"
Pár szó után Amira bocsánatot kért hogy nem szolt erről de ők sem tervezték Kenán mentegetőzve mondogatta hogy nem alszik nálunk de nem volt szívem eltépni Amirátol.
Rossz helyzet hulla vagyok,és hivogat az ágyam,de nagyon! De ez igy nem jó!
Ilyenkor kezdem el szidni az Albérletünket hogy miért nem 2 szobásat vettünk ki???
Mit csináljak? Hát elmentem zuhanyozni eszembe jutott egy olyan képtelen ötlet
.Mármint az hogy alhatnék Mustafánál is,persze csak ha nem zavarom.
Aludhatnék Dzsánélánál is,de öt viszont zavarom! Radija van! És ami utána lesz,hát ahoz szüksége lesz a szobájára "Jó esetben"
Így írtam egy üzit!
-Mit csinálsz?
-Otthon vagyok te?
-Aludhatok veled?-Direkt írtam így! Vigyorogva várom a választ.
-Mi van???
-Amiráék romantikáznak és nincs kedvem tartani a gyertyát! Persze csak ha nem zavarok,vagy ott is tartani kéne a gyergyát?
-Egyedül vagyok! 20 perc,parkoló,én és te,meg egy pohár bor!
-Legyen egy üveg!
-Én se gondoltam komolyan azt az egy poharat,csak rohat elegáns akartam lenni!
-Ugyan kérlek! Előttem ne! Tudom hogy egy állat vagy!
-Szisza fiú,ok? Indulok!
-Oké te kis Hamis!-Idéztem Hugót,majd kuncogva jöttem ki a fürdőből.
-Sziaszok leléptem!
-Hova mész? Nézet rám Amira szinte elszörnyedve.
-Randim van egy borosüveggel! Meg egy áll meleggel!
-Na jó! Menny csak!
-Legyetek rosszak! Majd vissza fordultam! Az én ágyamat felecskétek el!
Nevettek, lemasíroztam! Már várt, majd laza mosollyal förmedt rám.
-Te csapni való gyertya tartó vagy!
-Köszi,húztam be magam után a kis papírszatyromat amiben a pizsamám és a fogkefém volt.
-Hát tudod mikor az előbb mondtam hogy hamarabb találkozunk mint a hétfő azt én se így gondoltam!
-Bocs nincs intim savérám a saját lakásomon,ezért most neked se hagyok!-Húztam magam elé biztonsági övet.
-Pár percen belül ott álltunk a folyosóján, a kulcscsomó hangja verődött vissza a falakon.
Éreztem hogy a szemeim már nem bírják a fényt ki könnyesedtek,
-Nem vagy éhes?
-Fáradt vagyok!
-Leültünk a konyhába ö menemen*-t melegített.
-Jó illata van!-Mosolygom és elkapja a pillantásom,az alkarján feltürve hordja az inget és a zsebéböl kilóg egy konyharuha,Elémteszi a tányért és szed nekem. Együtt eszünk szótlanul, aztán megtöri a csendet.
-Holnap megyek anyuhoz festeni,
-Hm..az jó!
-Szomorú vagy? fürkészte a tekintetemet.
-Hm..Nem
-De nincs is jó kedved mi bajod van?
Csóváltam a fejemet.-Csak fáradt vagyok!-Érintettem meg a karját majd felálltam,elmosogattam!
Ült és nézett.-Mi van?
-Semmi...-Csóválta meg a fejét,s próbált úgy tenni mintha nem is filózott volna velem kapcsolatban valamin.
Elmentem a fürdőbe átvettem a pizsimet.Az a mosoly!! Az az elfojtott és mégis kívánkozó nevetés.
-Miss pinki poni pipi vagyok jó? Te meg Csunya vagy! -Játszottam morcosan a kislányt.
A rozsaszin bolyhos mamuszodat hol hagytad?-Simogatta meg a hasát miközben nevetett. Olyan jóizüt!!!
Mire én még kislányosabban kinyújtottam a nyelvem rá és letelepedtem mellé a kanapára.
Még sose láttam öt ennyire laza cuccban fehér 2 mérettel nagyobb póló és fekete melegítő nadrág ráncolódott rajta.
-Aludhatsz az ágyamban!-Fordult felém
-Nem..jó nekem itt de azért köszi!
-Elmondod hogy mi bajod van?
-Azon kívül hogy kitúrtak,és hogy én senkit nem tudok kitúrni,mert nincs kivel kitúrjak! SEMMI!
Mosolyog....Édesen. Mindig olyan cukin néz rám mintha kicsi lennék!
-Ne nézz már így rám!
-Hogy?
-Mintha 2 éves lennék!!
-Hát ne is haragudj ebben a pizsamában nem kéne kiakadnod ezen!
-Mindig így nézel!
-Nem szándékos,bocs!
Ásítottam,ne haragudj de elalszok! Kuporodtam össze a kanapén.
-Itt nem lesz kényelmes,meny be nyugodtan!
-Nem foglak kitúrni az ágyadból!
-Én itt tv-zek!...Komolyan mondom,menny be!
-Na jó! Köszi!-Átléptem a lábán,s közben láttam hogy még mindig a csodálatos szexi pizsamámon van fennakadva.
Lefeküdtem...
Hajnal 3....-Valami megy a tv-ben! És felébredtem rá.
Kivánszorogtam,félkomásan,hogy kikapcsoljam.Azt hittem alszik és úgy maradt. De nem!
Az asztalon ott a boros üveg! Kezében a pohár,a kanapé helyett a szőnyegen ül,és annak támaszkodik.
Sötét van csak a tv-világit. Levert és fáradt,mégis nagyon ébren tartja amit néz.
Felnézett rám!
-Te még ébren vagy?-Érdeklődtem,mire ö nagy megbánóan:-Felkeltettelek? Vagy nem tudsz aludni?
-Is-is! Majd egy Ismerős hang ütötte meg a fülem a tv-böl jött!
-Ez az fiam!-Kiabálta önfeledten egy női hang!
-Mi ez?-Mosolyodtam el,majd érdeklődve leültem a kanapéra.Egy amatőr felvétel volt,egy box meccsről.
-Anyám!!!-Röhögtem,már várta!-Mustafa az te vagy???
-Igen...Bólogatott és lehúzta a bort,oldalról láttam hogy mosolyog.
-Hány éves vagy itt?
-17.-Mondta rekedt hangon,
-Olyan kicsi vagy!-Kuncogtam.
-Egy-egy!-Kacsintott majd ránézett pizsimre. Hát igen nem most volt!
-Nem is mondtad hogy boxoltál!
-Négy évig!
-Nem néztem volna ki belőled!
-Én se magamból...!De a piát akkor még nem bírtam,a drog drága volt,....anyu meg beteg!-Keserü szavai a csontomig hatoltak.-Nyeltem egy nagyot!
-Ez az fiam üssed!!!!-Hallatszott Meliha hangja.-Sírtam a nevetéstől szinte elborultam a kanapén. Együtt nevettünk...Meliha nagyon kemény nő! Az fix!
Olyan büszke az arca,és olyan szomorú....
Te nyertél itt?
Bólogatott majd kikapcsolta.Töltött a pohárba és odaadta nekem. Megkóstoltam...
Rám emelete a tekintetét...
-Tíz éve beteg! És még most se tudom hogy kell ezt kezelni...Nem tudom....Nézett a semmibe majd vissza rám.
-Megszorítottam a poharat Megszorult a szívem is.
-Nem tudom nem úgy kezelni öt mintha nem lenne beteg! És félek....most már nagyon félek!
Könnyek gyülekeztek a szememben úgy ahogy az övében is.
-Nem tudom mit csináljak...Nem tudom elengedni!
-De még nem is kell!!! -Fogtam meg a kezét. -Még nem kell!....Csak legyél vele! Ö is csak ezt tette!-Mosolyogtam rá.
.Majd elengeded ha el kell engedni! Most még itt van!-Suttogtam.
-Sose beszéltem erről senkinek....Tudod,régen úgy voltam vele ha meghal majd megyek utána.
Utána úgy gondoltam addigra már lesz kiért itt maradnom! Most hogy Zsálindá sincs,se gyerekem,de még egy kutyám se! Így rohat értelmetlen az egész!
-Musztafa te fotós vagy! Mindenben látod a szépet! És az élet gyönyörű! Alah legszebb ajándéka! Nem lehet csak úgy dobálózni vele.-Nem válaszolt sóhajtott. -Külömben is,sokan szeretnek téged!
-Na ne mondd!
-De mondom.-És nem lelkesiteni akarom,nem hazudok,amikor bemenyünk a munkahelyünkre.
A büfésnéninek rögvest felcsillan a mosoly az arcán,mindig mindenkihez van,egy-két.Jó szava.
A viccein mindenki felnevet,szeret öt az Élet,és ö is szereti az életet. Csak sajnos tényeg nincs családja aki elmondja ezt neki. Akkor döntöttem el hogy én vele maradok.
Teljesen mindegy hogy milyen formában,leszek a barátja,az anyja,a munkatársa,a nénikéje,a gyereke
keresztanyja. Vagy bármi,de muszáj tudnia hogy van családja,mert a család sokszor nem csak
a véren múlik.Hanem azokon az embereken akik elfogadnak,szeretnek,és segitenek.
Lennék-e a felesége ha megkérne rá? Nem biztos!
Sebzett! És én is! Mindkettönk szive ripityára van törve.
De még jó! És ameddig szeretetet tudunk adni a másiknak nem feltétlenül van szükség bojgatni a vágyat. Ugy aludtam vissza a kanapén hogy fogtam a kezét,később éreztem hogy betakar.
És életeben elösször éreztem azt,hogy valakinek valóban szüksége van rám!
Reggel arra ébredtem hogy telefonon beszél valakivel.
Jó reggelt! Köszönt rám.-Élnyűt szürke trikóban volt és farmerban.Azt hiszem először látom így, mindig a laza eleganciát tüközi,az igazi férfias vonalakat követi.
Ing szövetnadrág,persze nyakkendő és mandzsetta nélkül! Az inge ujjait egyfolytában feltűri
és hogy a dereka be legyen tűrve az felejtős. Mindezek ellenére árad belőle az elegancia,igen!
Ez tény! De ezt a látványt még szoknom kell, megdörzsölöm a szemeimet.
-Ki vagy te? Olyan vagy most mint egy mexikói autó tolvaj!-Hangosan felnevetett,mire felálltam összehajtottam szórakozottan a takarót és vissza pillantottam rá.
-Nem! Ez nagyon nem te vagy!
-Oh egy Stylist kritizál,ne ez fáj!-Kap a szívéhez.
-Nem bántalak,csak finoman közöltem hogy a lazán feltűrt inged szexibb mint a lukas trikód!-sasszézok el előtte és csiklandozom meg hastájékon picit ott ahol a szakadás húz végig az anyagon.
-Fürdőszobát festeni nem Mr macoként fogok!
-Hát...nem a ruha teszi az embert.
-Akkor ezt most vegyem úgy hogy ing ide vagy oda maco vagyok?
Nem válaszolok,felkapom a táskám és fogat mosni indulok visszanézek rá a küszöbről.
-Tudod már értem hogy hogyan fogod meg a nőket,beszélsz a nyelvükön,úgy hogy neked legyen igazad!
-Pont!-Kacsint és lehúzza az utolsó csepp kávéját.
Ugy mosolygom rá mintha egy rossz kölyök lenne ö pedig belszól nekem a fürdöbe,..
Én megyek is, előtte persze hazaviszlek,vagy ahová akarod...
A tükörből vízcseppes arccal pillantok rá.-Beköszönnék anyukádnak,....ha nem bánod.
Az arca árulkodik a meglepettségéről.
Nem zavarnék csak köszönök neki aztán...
-Nem!
-Nem?-Húzom össze a szemöldököm megszeppenve. Azt is megérteném ha azt mondaná ne fárasszam Melihát de épp az ellenkezőjét szeretné.
-Nem...mármint nem zavarsz,biztos örülne neked!
A kocsiban azon gondolkoztam hogy vagyon milyen kapcsolatnak tudható ez be?
Először pár órás beszélgetés egy 1 üveg martini után úgy éreztük szexelnünk kell.
Aztán volt a rántottás dolog,és onnantól kezdve a fonal saját magát fűzte.
Beszélgetések helyén hátán,és a végén oda jutok hogy Dzsanni után ö a legjobb barátom.
-Már kezdem magam rosszul érezni,minden hova te viszel!
-Nem,bevásárolni nem!
-Ha megkérnélek oda is elvinnél.
-Lehet.
-Tul rendes vagy,ez valami álca ugye?-cukkolom mire ö komolyan veszi.
-Mire gondolsz? Én nem vagyok rendes,nagyon nem!Legalább is ezt állitják a fajtársaid!
Hangosan felnevetek.
-Oh tényleg? Talán az elején tisztázni kellene velük hogy mire megy ki a "játék"!
-Nosztalgokusan elmosolyogja magát.-Meyrem,az a nő aki gyűrni való,azzal nem kell közölni
hogy nem fogom kisimítani.-Összehúzom a szemeimet.-Nem,te nem lehet ilyen kőszívű...
-Nem értem...
-Te hiszteled a nöket,de most mégis ez a hanglejtés...olyan lekezelö volt.
-Nem volt lekezelő!....
De az volt...! Te tipikusan az az előzékeny,elegánsan beinvitállak az ágyamba című,vicc vagy!
Az állához kapott,és vigyorogva dörzsölgette azt.
-Te megakarsz fejteni engem?
Nem szólok...
-Nem...nem vagyok durva,sem lekezelő
de túl elözékeny sem elveszem ami kell és annyit adok amennyit érdemel...
-Az előzékenység talán csak egyszer fordult elő!
-Mesélj!
-Te is ott voltál! Mit meséljek?-Megakadt a szavam,szóval csak velem volt olyan gyengéd?
Meg hát kinek mi az igénye....
-Jó,elég! Köszönöm! Felhagyok a kutatással ne részletezz!
Kis hallgatás után akkor is kicsattan belőlem.....Nem igaz! Te akkor is túl jó vagy!
-Túl jó?-Nevetett mint ha viccet mondtam volna. Megálltunk,-Közel hajolt.
Meyrem! Te nem ismersz még engem! Nagyon rohadék tudok lenni!-Nézett a szemembe.
Izzó tekintetét fűszerezi az a kéjjeltelt mosolya,a hangja olyan akár a bársony.
Kisfiús,de mégis...olyan...bonozgató.És szépen vissza is él vele....Ráztam a fejem-Ne haragudj de
nem tudom elképzelni hogy te szemét vagy egy növel! -Majd kiszálltam!
-Azért mondod ezt mert veled rendes vagyok!-Zárta le a kocsit.
-Velem azért vagy rendes mert barátok vagyunk,alá írom. De...
Az ajtóban kivette a kezéből a kilincset,nem hagyott 1 cm-t sem hogy beléphessek majd így szolt.
-Hidd el ha nagyobb lenne az "Étvágyad" és nem lennél ilyen "Rashinda*"
Te is utálnál ha nem hívtalak volna fel a kis botlásod után.-Suttogta,én meg megremegve hallgattam
miket susog s fülembe. Most mondta ki a lényeget!
Kijátssza a nőket addig még kell neki tőlük "valami" aztán azt is elfelejti hogy léteztek.
Ö is ugyan olyan mint mindegyik,Ugyan olyan fajta akik miatt nem másztam bele egy
kapcsoltba sem azóta.Ugyan olyan kihasználós,rohadék.
-Még jó hogy Rashinda* vagyok és nincs étvágyam!-Néztem a szemébe vakmerőn,majd előbbi önmagát meg hazudtolva előzékenyén ajtót nyitott.
-Sziasztok!!! -Harsant fel Meliha kedves hangja a szívélyes szeretettel teli fogadás közben pár pillanatig elfelejtettem mindent Meliha ölelése olyan gyengéd.
Most szorult el a torkom mikor Mustafa épp mosolyog,anyukája vékony kis karjain erezhető volt nem csak a gyengédség hanem a gyengeség is.
A tudat hogy meg fog halni, lehet hogy csak most
jutott el az agyamig,hiába mesélt el Mustafa mindent és hiába voltam bent a kórházban is
még csak most sikerült felfogni hogy mennyire súlyos is a helyzet.
Meleg fűszeres illat szállt a konyhából Meliha főzött,
Mustfa pedig jól letolta ez miatt,az orvos ágyban fekvésre intette amit Meliha szemmel láthatóan nem akart.
Inkább elkacagva,mint ha csak egy vicc lenne Mustafa mondata-: Az orvos csak is úgy engedett haza ha nem ugrándozol hanem pihensz!!!-Elsuhant a nappali közepén és a fürdőszoba falát
kezdte mutogatni a fiának,mit és hogyan szeretne.Mindeközben arra lettem figyelmes hogy kifut a leves,így odaszaladtam lekapni a tűzről aztán véletlenül ott ragadtam....
Megfőztem az ebédet!
Mivel Mustafa nem engedte hogy anyja semmit se csináljon szívesen elvállaltam a konyha néni munkát. A fürdőből csattogás és beszélgetés hallatszott ki ami a konyhai főzés zajaival párosult.
Meliha rám mosolygott...
-Szeretsz főzni?
-Igen...
Én nem! Borzasztóan főztem a te korodban! -Vihorászott nosztalgikusán.
Aztán Mustafa miatt megtanultam egy idő után már ö tanított engem,mikor kijelentette hogy szakács akar lenni,az volt az első eset hogy elgondolkodtam vajon az én fiam-e?
Nevettünk.
-Ö jól főz!-Pillantok a fürdő felé...
-Igen! Nagyon jól!
-Ez az ez az! Dicsérjetek még ezt szeretem!! Jött be a konyhába pont akkor.
Odajött és megkóstolta az ételt.-Ez sótlan!- Felhúztam a szemöldököm.-élvezte hogy kritizálhat.
Szívesen!,nézett szinte pimaszul a szemembe.-Dúl benne a vádászösztön?
Visszament a fürdőbe és pedig folytattam a beszélgetést Melihával miközben jól megsóztam az ételt.
A tipikus csajos témáktól kezdve a történelemig mindenről elbeszélgettünk a háttérből hallom
Mustafa fütyörészését és a létra csattogását.
Meliha otthagyott mert gyógyszert kellet bevennie,Én pedig éppen mosogattam....
Hangos zene hallatszott ki a szobából Meliha pedig táncolva rá lépkedett ki. Elhúzott a mosogatótól és pörgetett forgatott,nem tudtam hogy a megilletettségtől vagy csak szimplán a jókedvtől nevetek.
Valljuk be már nem olyan fiatal de mégis díva alkatú nő oktatni kezd hogy mit kezdjek a csípőmmel a zene dallamára.
Hallottam ahogy Mustafa énekel,és láttam hogy a létra tetejéről próbál levideózni egy két pillanatot amin az anyja láthatóan jól érzi magát.Mindezt persze úgy hogy Meliha
ne vegye észre.
Táncoltam tovább vele ,picit úgy éreztem magam mint valami Amerikai megható film jelenetén idilli környezet egy tiszta szívű nő épp kapaszkodik az életbe.
Majd hirtelen elfáradt már vártam hogy Mustafa szóljon hogy pihenjen. De nem tette Meliha magától is lepihent de a zenét meghagyta nekünk.
Bementem a fürdőbe. -
-Szép lesz! -Kitalálom szobafestő és mázoló is vagy ugye?
-Nem az nem! Elméletileg,de látod gyakorlatilag igen! Lenézett a létráról a szemembe.Mosolygott de ismertem már annyira hogy lássam szomorú.
Fütyörészte a zene dallamát néha-néha és egyszer-egyszer lazán megtekergette a létra tetejéről a csípőjét! Kinevettem, de ö nem törődött vele.
-Látom téged is tanított anyukád táncolni.
Csörgött a telefonja.
-Odaadod? Kérdezte -ott van a mosdón-,
Persze odaugrottam lesújtó dologgal találtam szemben magam. Zsálindá.
-Ki az?
-Odaakartam adni valahogy úgy hogy ne lássa az arcomat.
-Összeráncolta a szemöldökét a telefon láttán és nem vette el.
-Nyomd ki légyszíves!
-Ez most mi volt?
-Lelkes a kicsike...-majd ezt mondván kissé beleharapott a szájába.
-Te Ur Isten! Ti megint??? És épp most ejted pofára?
-Hogy mi?
-Kiborultam! Becsuktam az ajtót hogy Meliha meg ne halja, : -Te megigazítottad???
-Neem! Most miért?
-Ne hazudj!! Te megraktad!!!
-Szinte röhögögörcsöt kapott mint aki büszke magára.De nem mondott semmi csak hallgatta a hisztimet.
-Hogy vagy ilyen gusztustalan? Oké bosszú meg minden,de köyörgöm!!! Megrakatta magát a te ágyadban a te haveroddal!!! És ezek után képes voltál hozzányúlni?? Undorító vagy!! És most komolyan így jobb?!
-Mindeközben lemászott a létráról
-.Persze hogy jobb!- Néztem tovább a bárgyú mosolyát,elkezett közeledni és nem tartott a lábam.Nagyon....nagyon közel jött.
-Te féltékeny vagy,Meyrem?
-Kikerekedett szemekkel meredtem a válla mögötti semmibe.pislogtam közben már éreztem a bőrömön ahogy szavaihoz veszi a levegőt.Hé..! Tényleg féltékeny vagyok???
-Nem,de ez akkor is gusztustalan!!
-Ha nagyon tudni akarod nem csináltam vele semmit...
-Oké bocs hogy ennyire beleavatkoztam a te dolgod az egész.
-Ühüm...-Nem hisz nekem tetszik neki hogy hisztiztem,muszáj a szemébe néznem...
ÉSSSSSSSS mint a nagy romantukis filmek jeleneteiben éppen akkor nyitott be Meliha,...
Na hogy haladsz fiam?
Éppen eltudott ugrani mellőlem...
Szerintem jól! Mosolygott rám.Én pedig zavarba estem...Most mi van velem???
Szerintem nagyon bele gázolhattam az autóban az Egójába ezzel a túl jó vagy szövegemmel.
Vagy én értem félre,vagy tényleg? Nem biztos félre értem...Nem nyomulhat rám!
Akkor már megtette volna máskor,mondjuk tegnap este,nem lelkiztünk volna,hanem
Gyűrtük volna ami éppen alánk kerül... De ez akkor is közel volt!
A legjobban az rémit meg,hogy ujra érezni akartam....Akartam hogy közel legyen.....
Egy jo puha kanapé, egy édes kis pezsgő és sok édesség várt engem a bolond SEX és NEWYORKE mániás barátnőmnél. Aki mikor beléptem pont azt a rész kínlodta végig mikor Carry a saját virágcsokrával csapja szét a bár öreg de maco vőlegényét.
-Szia...
-Sziaa....miért ilyen szemetek?
-Kik?
-A pasik olyan szemetek!!!-Nassolta a csokit nyávogva Dzsánni.
-Nem hivott fel?
-Nem!
-Hm...Ilyen mind! Illetve nem,-Nyomtam egy bon-bont a számba. Ha Rashinda* vagy és nincs étvágyad akkor lehettek jóban!
-Mi bajod van?
-Semmi,ne figyelj rám! Ne legyél már ilyen! Tedd ezt le!-Majd kivettem Dzsánéla kezéböl a csokit és a pezsgöt. Nem fogsz itt ücsörögni és arra várni hogy hívjon!
-Igen? És mit fogok csinálni? Én hívom fel? Villant fel bizakodó mosolya.
-Neeeem! Bulizni megyünk!
A homlokomra tette a kezét.-Ki vagy te és mit tettél Meyremmel?
Idelye annak hogy ne csak a férfiak legyenek kihasználos rohadékok!
Most már tényleg félek tölled!-Huzta össze szemöldökét.Magragadtam a kezeit és elhuztam a ruhás
szekrényig. Smink Haj Ruha Koktél bár.....
A szüelink úgy ölelik Kenánt mintha a fiúk lenne.
Persze szín igaz hogy tökéletes Amira számára amikor eljegyezték egymást nagyon örültem.
Egy bajom van hogy Apu és Anyu azóta vájkálódik hogy miért nem találok már én is egy jó kiállású
emberkét magam mellé?! Féletenek mi lesz velem egyedül ha Amira összeházasodik Kenánnal.
Nem értik hogy tudok már magamra vigyázni.Persze ők még mindig úgy hiszik Selimet szeretem.S az az érdekes hogy pár hónappal ez előtt azt hittem én is.....
-Gyere drágám egyél velünk hívott anyu az asztalhoz.
A világos napsütötte falon még mindig ott díszelegnek a gyerekkori fotók.
Anyu kedvenc virága sosem hervad el,apu dohányzó asztalán még mindig ugyan abban a sorrendben sorakoznak a szivarok,és a jóféle Brandy.
Apu rámosolygott.
Pezsgőt bontott és koccintottunk méghozzá rám!
-Sok sikert a további munkádhoz!!- Gratulált mindenki!- Olyan de olyan boldog voltam nagy szerető családom van.És szerencsés vagyok! Elemszemben Mustafával,
Az egyetlen aki úgy szereti öt mint engem anyuék hamarosan el hagyja
Szóval annak a "barátodnak köszönheted a munkád?"-Pillantott rám anyú cinkos mosollyal.
Már a teraszon kávézás közben...
-Igen,neki,szólt az érdekemben ez még nem jelenti azt hogy elvesz feleségül,ne kombinálj kérlek!
-Pedig jelentheté.Rendes tissztességes lány vagy! Ha akar valami igen is jegyezzen el!
-Anyú! Csak egy barát!
-Ühüm! A barátok tudtommal nem csókolóznak egy esküvő kellős közepén!
-Szuros tekintetetm Amirát surólja,
-Most mi van? Anyunak igaza van!
-Ez bonyolult....
-Igen az lányom,tudd hogy hol a határ és huzd meg a vonalat! Ha szeret jegyezzen el,nem ha nem ,ne csókolgasson!
-Igen is fönök asszony!-Miért is magyaráznám el anyunak? Elködösltik az emléját az oszmá szokások. Egy rész lehet hogy igaza van! De tudom hol a határ. Nem engedem neki többet.
Sebzett oroszlánnal nem játszunk...
-Nincs köztünk semmi! -Néztem anyu szemébe őszintén,könnyedén.
-És miért van az hogy úgy látom a szemedben hogy ezt egy picikét bánod?
-Nem tudom...Mosolyogtam majd megpihent a tekintetem a vén diófa alatt ereszkedő hintán,anyu rozsaszin virágain.A gyönyörű zöld pázsiton...
Du:.....
Anyuval alig akartuk elengedni egymást a búcsúzáskor majd hirtelen benyomott egy ilyet: Nyugottan hozd egyszer el azt a fiút is! Szívesen látjuk!
Belém szorult a szó is..Szerencse apu nem hallotta. Kezdhettem volna magyarázkodni,neki elmagyarázni hogy csak barátok vagyunk,Ugyan apu ezt hogy értené?
Méghogy egy nőnek,egy férfi a barátja? Ugyan!
Amikor beszálltam az autóba Kenán közölte hogy tankolnunk kell hosszas búcsúzkodás után ott találtam magam a benzinkúton. S mit adott Alah kinek az útjába sodort?
Meyrem!!-Ismerős hang a szívem is megállt.
Selim?
Szia! A magas szöke férfi felém tart.Ugyan az az illat, erősebb vonások de nem ugyan az az ember!
Szia hogy vagy?-Ocsúdtam fel sietően,elővéve a Meyrem-féle büszke rezzenésen arcát.
Jól-Jól! Beindult a vállalkozásom végre!
Annak örülök!
És veled mi a helyzet?
Én Istambulban vagyok azóta is, Stylist ként dolgozom egy divattervező mellet.-Dicsekedtem,és olyan jól esett!! Minta ezzel azt sugalltam volna hogy jól vagyok és nem érdekelsz!
Mindig tudtam hogy ügyes lány vagy!
Én is!-Vigyorogtam,erövel telve.A szemei még mindig olyan kéken csillognak mint régen.
Ekkor odalépett hozzánk Fatma a lány akiröl azt hittem hogy testvérek vagyunk,hogy mindig melletem lesz! De a sors ugy hozta hogy eltépte a barátságunk láncát,és szivemet bepedig együttesen verék darabokra. Minden esetre vigadtat a látvány.Az iskola üdvöskéje aki mögött én mindig is az el esett szürke kisegér védenc barátnő vagyok, most slampos maci naciban pózol Selim Haseky mellet szép!
-Meyrem!! El se hiszem!
-Én sem- fancsalodtam le!
-Hogy vagy?
-Jól és te?
-Oh virulok kisbabánk lesz! Simogatta a hasát és majd felfalta Selimet mint valami nőstény állat,csak azért jött oda hogy ezt bejelentse! Hogy sugallja távolodjak a pasijától.
Örülök nektek!-Nyögtem ki feltűnően magabiztosan! És annak is hogy találkoztunk!
Sziasztok majd indultunk is hála az égnek!
Még egy akkora plééé pofáju dögöt mint ez a tejföl fejüü!!-Idegeskedett Amira,
Én csak nevettem Fatma drága hogy védte a zsákmányát!
Szó szerint zsákmányát! Hogy volt képük ehez? Idegeskedett tovább! Amira nem baj legalább láthatta hogy mit vesztet!
Köszi ez jól esett!De nincs baj jól vagyok!....
Este túl frusztrált voltam hogy ne hivjam fel....
Szia!
Szia..Miujság?
Már fekszem,izgulok!!-Nyögtem ki félve mint valami kis manó akit szorongatnak.
Elnevette magát-Nem lesz baj!
(Ezt akartam csak ezt az egyet ez az egy mondat és az hang!) Csak ennyit! Persze beszélt tovább, nyugtatott...
Hugo bár maximalista azért jogfej is biztos betanít majd.Te meg legyél ügyes.
A hangjából érződött a gondterheltség fáradtság!
Te jól vagy?
Ühüm...
Ez roppant meggyőző volt!
Tényleg jobban vagyok azt mondták csütörtökön hazahozhatom anyut sokkal jobban van evett is. Nyugodt vagyok most!
Jól van, nagyon örülök!
És mi volt a szüleidnél?
Hosszú story de nagyon jó volt feltöltődtem...
Az a lányeg! Aludjunk pinki poni!Holnap reggel találkozunk!
Most miért pinki ponizol le? Pont most véletlenül nem is rozsaszin pizsiben vagyok.
Hanem miben?-Ez játszadozni akar?,merészen válaszolok még magamat is zavarba ejtem.
-Fekete selyem köntösben...
-Csak...?-Vigyorgom ahogy merészkedik tovább....
-Nem....van alatta fehérnemű.
-Ami már rozsaszin ugye?-Megint szarkasztikusra veszi...
-Mi bajod van a rozsaszinnel?-Kapom fel a vizet mire úgy nevet hogy dörömböl a szívem és boldog vagyok. Mintha doppingolna.
-Semmi! Tényleg semmi!
-Tudod mit Gürpinár? Jóéjszakát.
-Neked is pinki poni!
Egy hetel később!...
Szia anyu,nem nem zavarsz épp most indulok haza,igen munkából,nem anyu jól vagyok nem terhelem le magam,Igen tudom hogy késő van.
Kint várlak Suttogott mellettem Mustafa,s felkapta a laptoptáskáját
Oké pillanat jövök.
-Kihez beszélsz?
-Mustafához, hazavisz.
-Oh ö jól van??
-Igen,ö is jól van! Anyu hulla vagyok hívlak holnap szeretlek!
-Na látod mondtam én hogy leterheled magad!
-Valamiböl muszáj megélni én meg ezt szeretem csinálni,nyugodj meg! Szép álmokat puszi apunak is szia!!
Sóhajtva szálltam be az autóba,
-Aggódik?
-Nem egyszerű szinten!
Picit én is!
Most miért?
Tényleg sokat dolgozol,többet mint amit Hugo elvár!
Csak megakarok felelni!
De tényleg leterheled magad!
Mintha anyut hallanám!-Nevettem.
Nevess csak igazunk van! Miss munka mániás!!
Ne cikizz!
Én nem cikizlek nem hogy örülnél hogy aggódunk érted!
Örülök! És megfogtam a kezét,miközben váltott-Erre úgy rácsodálkozott hogy azt hittem egy pillanatig nekihajt valaminek nem értettem miért? Máskor is megfogom a kezét vagy a karját.
Főleg mióta együtt dolgozunk.Most mégis úgy néz rám mit akinek ez mennyire jól esett. Magabiztosság öntött el hogy ö zavarba jött. Már ha tényleg zavarba jött!
Nem beszélgettünk utána elbambultunk a zenén ami ment és megálltunk a parkoloban.
Láttam hogy nincs jól,egész nap nem szolt hozzám magába van zárkózva.
Baj van?
Nincs!-Forgata kezén meg az óráját.
Nem faggattam,nincs jogom belemászni a lelkébe ha nem akarja.
Jol van akkor,aludj jól! Majd hétfön találkozunk.
Te is,de lehet hogy hamarabb.
Igen,mit tervezel?
Nem tudom majd hivlak ha valami érdekes jutott az eszembe.
Érdekes? Na jó! Szia! Jóéjt!
Neked is!
Szia Amira Mondtam örvendezve! Szia Kenán mondtam már annyira nem örvendezve.
Köszöntek az ágyról egymásba bújva tv-ztek Az anyád napját nézték Jennyfer Lopezzel a főszerepben. Imádtam ezt a filmet de olyan meghitten nézték hogy nem volt kedvem ott maradni.
"Gyertyatartónak"
Pár szó után Amira bocsánatot kért hogy nem szolt erről de ők sem tervezték Kenán mentegetőzve mondogatta hogy nem alszik nálunk de nem volt szívem eltépni Amirátol.
Rossz helyzet hulla vagyok,és hivogat az ágyam,de nagyon! De ez igy nem jó!
Ilyenkor kezdem el szidni az Albérletünket hogy miért nem 2 szobásat vettünk ki???
Mit csináljak? Hát elmentem zuhanyozni eszembe jutott egy olyan képtelen ötlet
.Mármint az hogy alhatnék Mustafánál is,persze csak ha nem zavarom.
Aludhatnék Dzsánélánál is,de öt viszont zavarom! Radija van! És ami utána lesz,hát ahoz szüksége lesz a szobájára "Jó esetben"
Így írtam egy üzit!
-Mit csinálsz?
-Otthon vagyok te?
-Aludhatok veled?-Direkt írtam így! Vigyorogva várom a választ.
-Mi van???
-Amiráék romantikáznak és nincs kedvem tartani a gyertyát! Persze csak ha nem zavarok,vagy ott is tartani kéne a gyergyát?
-Egyedül vagyok! 20 perc,parkoló,én és te,meg egy pohár bor!
-Legyen egy üveg!
-Én se gondoltam komolyan azt az egy poharat,csak rohat elegáns akartam lenni!
-Ugyan kérlek! Előttem ne! Tudom hogy egy állat vagy!
-Szisza fiú,ok? Indulok!
-Oké te kis Hamis!-Idéztem Hugót,majd kuncogva jöttem ki a fürdőből.
-Sziaszok leléptem!
-Hova mész? Nézet rám Amira szinte elszörnyedve.
-Randim van egy borosüveggel! Meg egy áll meleggel!
-Na jó! Menny csak!
-Legyetek rosszak! Majd vissza fordultam! Az én ágyamat felecskétek el!
Nevettek, lemasíroztam! Már várt, majd laza mosollyal förmedt rám.
-Te csapni való gyertya tartó vagy!
-Köszi,húztam be magam után a kis papírszatyromat amiben a pizsamám és a fogkefém volt.
-Hát tudod mikor az előbb mondtam hogy hamarabb találkozunk mint a hétfő azt én se így gondoltam!
-Bocs nincs intim savérám a saját lakásomon,ezért most neked se hagyok!-Húztam magam elé biztonsági övet.
-Pár percen belül ott álltunk a folyosóján, a kulcscsomó hangja verődött vissza a falakon.
Éreztem hogy a szemeim már nem bírják a fényt ki könnyesedtek,
-Nem vagy éhes?
-Fáradt vagyok!
-Leültünk a konyhába ö menemen*-t melegített.
-Jó illata van!-Mosolygom és elkapja a pillantásom,az alkarján feltürve hordja az inget és a zsebéböl kilóg egy konyharuha,Elémteszi a tányért és szed nekem. Együtt eszünk szótlanul, aztán megtöri a csendet.
-Holnap megyek anyuhoz festeni,
-Hm..az jó!
-Szomorú vagy? fürkészte a tekintetemet.
-Hm..Nem
-De nincs is jó kedved mi bajod van?
Csóváltam a fejemet.-Csak fáradt vagyok!-Érintettem meg a karját majd felálltam,elmosogattam!
Ült és nézett.-Mi van?
-Semmi...-Csóválta meg a fejét,s próbált úgy tenni mintha nem is filózott volna velem kapcsolatban valamin.
Elmentem a fürdőbe átvettem a pizsimet.Az a mosoly!! Az az elfojtott és mégis kívánkozó nevetés.
-Miss pinki poni pipi vagyok jó? Te meg Csunya vagy! -Játszottam morcosan a kislányt.
A rozsaszin bolyhos mamuszodat hol hagytad?-Simogatta meg a hasát miközben nevetett. Olyan jóizüt!!!
Mire én még kislányosabban kinyújtottam a nyelvem rá és letelepedtem mellé a kanapára.
Még sose láttam öt ennyire laza cuccban fehér 2 mérettel nagyobb póló és fekete melegítő nadrág ráncolódott rajta.
-Aludhatsz az ágyamban!-Fordult felém
-Nem..jó nekem itt de azért köszi!
-Elmondod hogy mi bajod van?
-Azon kívül hogy kitúrtak,és hogy én senkit nem tudok kitúrni,mert nincs kivel kitúrjak! SEMMI!
Mosolyog....Édesen. Mindig olyan cukin néz rám mintha kicsi lennék!
-Ne nézz már így rám!
-Hogy?
-Mintha 2 éves lennék!!
-Hát ne is haragudj ebben a pizsamában nem kéne kiakadnod ezen!
-Mindig így nézel!
-Nem szándékos,bocs!
Ásítottam,ne haragudj de elalszok! Kuporodtam össze a kanapén.
-Itt nem lesz kényelmes,meny be nyugodtan!
-Nem foglak kitúrni az ágyadból!
-Én itt tv-zek!...Komolyan mondom,menny be!
-Na jó! Köszi!-Átléptem a lábán,s közben láttam hogy még mindig a csodálatos szexi pizsamámon van fennakadva.
Lefeküdtem...
Hajnal 3....-Valami megy a tv-ben! És felébredtem rá.
Kivánszorogtam,félkomásan,hogy kikapcsoljam.Azt hittem alszik és úgy maradt. De nem!
Az asztalon ott a boros üveg! Kezében a pohár,a kanapé helyett a szőnyegen ül,és annak támaszkodik.
Sötét van csak a tv-világit. Levert és fáradt,mégis nagyon ébren tartja amit néz.
Felnézett rám!
-Te még ébren vagy?-Érdeklődtem,mire ö nagy megbánóan:-Felkeltettelek? Vagy nem tudsz aludni?
-Is-is! Majd egy Ismerős hang ütötte meg a fülem a tv-böl jött!
-Ez az fiam!-Kiabálta önfeledten egy női hang!
-Mi ez?-Mosolyodtam el,majd érdeklődve leültem a kanapéra.Egy amatőr felvétel volt,egy box meccsről.
-Anyám!!!-Röhögtem,már várta!-Mustafa az te vagy???
-Igen...Bólogatott és lehúzta a bort,oldalról láttam hogy mosolyog.
-Hány éves vagy itt?
-17.-Mondta rekedt hangon,
-Olyan kicsi vagy!-Kuncogtam.
-Egy-egy!-Kacsintott majd ránézett pizsimre. Hát igen nem most volt!
-Nem is mondtad hogy boxoltál!
-Négy évig!
-Nem néztem volna ki belőled!
-Én se magamból...!De a piát akkor még nem bírtam,a drog drága volt,....anyu meg beteg!-Keserü szavai a csontomig hatoltak.-Nyeltem egy nagyot!
-Ez az fiam üssed!!!!-Hallatszott Meliha hangja.-Sírtam a nevetéstől szinte elborultam a kanapén. Együtt nevettünk...Meliha nagyon kemény nő! Az fix!
Olyan büszke az arca,és olyan szomorú....
Te nyertél itt?
Bólogatott majd kikapcsolta.Töltött a pohárba és odaadta nekem. Megkóstoltam...
Rám emelete a tekintetét...
-Tíz éve beteg! És még most se tudom hogy kell ezt kezelni...Nem tudom....Nézett a semmibe majd vissza rám.
-Megszorítottam a poharat Megszorult a szívem is.
-Nem tudom nem úgy kezelni öt mintha nem lenne beteg! És félek....most már nagyon félek!
Könnyek gyülekeztek a szememben úgy ahogy az övében is.
-Nem tudom mit csináljak...Nem tudom elengedni!
-De még nem is kell!!! -Fogtam meg a kezét. -Még nem kell!....Csak legyél vele! Ö is csak ezt tette!-Mosolyogtam rá.
.Majd elengeded ha el kell engedni! Most még itt van!-Suttogtam.
-Sose beszéltem erről senkinek....Tudod,régen úgy voltam vele ha meghal majd megyek utána.
Utána úgy gondoltam addigra már lesz kiért itt maradnom! Most hogy Zsálindá sincs,se gyerekem,de még egy kutyám se! Így rohat értelmetlen az egész!
-Musztafa te fotós vagy! Mindenben látod a szépet! És az élet gyönyörű! Alah legszebb ajándéka! Nem lehet csak úgy dobálózni vele.-Nem válaszolt sóhajtott. -Külömben is,sokan szeretnek téged!
-Na ne mondd!
-De mondom.-És nem lelkesiteni akarom,nem hazudok,amikor bemenyünk a munkahelyünkre.
A büfésnéninek rögvest felcsillan a mosoly az arcán,mindig mindenkihez van,egy-két.Jó szava.
A viccein mindenki felnevet,szeret öt az Élet,és ö is szereti az életet. Csak sajnos tényeg nincs családja aki elmondja ezt neki. Akkor döntöttem el hogy én vele maradok.
Teljesen mindegy hogy milyen formában,leszek a barátja,az anyja,a munkatársa,a nénikéje,a gyereke
keresztanyja. Vagy bármi,de muszáj tudnia hogy van családja,mert a család sokszor nem csak
a véren múlik.Hanem azokon az embereken akik elfogadnak,szeretnek,és segitenek.
Lennék-e a felesége ha megkérne rá? Nem biztos!
Sebzett! És én is! Mindkettönk szive ripityára van törve.
De még jó! És ameddig szeretetet tudunk adni a másiknak nem feltétlenül van szükség bojgatni a vágyat. Ugy aludtam vissza a kanapén hogy fogtam a kezét,később éreztem hogy betakar.
És életeben elösször éreztem azt,hogy valakinek valóban szüksége van rám!
Reggel arra ébredtem hogy telefonon beszél valakivel.
Jó reggelt! Köszönt rám.-Élnyűt szürke trikóban volt és farmerban.Azt hiszem először látom így, mindig a laza eleganciát tüközi,az igazi férfias vonalakat követi.
Ing szövetnadrág,persze nyakkendő és mandzsetta nélkül! Az inge ujjait egyfolytában feltűri
és hogy a dereka be legyen tűrve az felejtős. Mindezek ellenére árad belőle az elegancia,igen!
Ez tény! De ezt a látványt még szoknom kell, megdörzsölöm a szemeimet.
-Ki vagy te? Olyan vagy most mint egy mexikói autó tolvaj!-Hangosan felnevetett,mire felálltam összehajtottam szórakozottan a takarót és vissza pillantottam rá.
-Nem! Ez nagyon nem te vagy!
-Oh egy Stylist kritizál,ne ez fáj!-Kap a szívéhez.
-Nem bántalak,csak finoman közöltem hogy a lazán feltűrt inged szexibb mint a lukas trikód!-sasszézok el előtte és csiklandozom meg hastájékon picit ott ahol a szakadás húz végig az anyagon.
-Fürdőszobát festeni nem Mr macoként fogok!
-Hát...nem a ruha teszi az embert.
-Akkor ezt most vegyem úgy hogy ing ide vagy oda maco vagyok?
Nem válaszolok,felkapom a táskám és fogat mosni indulok visszanézek rá a küszöbről.
-Tudod már értem hogy hogyan fogod meg a nőket,beszélsz a nyelvükön,úgy hogy neked legyen igazad!
-Pont!-Kacsint és lehúzza az utolsó csepp kávéját.
Ugy mosolygom rá mintha egy rossz kölyök lenne ö pedig belszól nekem a fürdöbe,..
Én megyek is, előtte persze hazaviszlek,vagy ahová akarod...
A tükörből vízcseppes arccal pillantok rá.-Beköszönnék anyukádnak,....ha nem bánod.
Az arca árulkodik a meglepettségéről.
Nem zavarnék csak köszönök neki aztán...
-Nem!
-Nem?-Húzom össze a szemöldököm megszeppenve. Azt is megérteném ha azt mondaná ne fárasszam Melihát de épp az ellenkezőjét szeretné.
-Nem...mármint nem zavarsz,biztos örülne neked!
A kocsiban azon gondolkoztam hogy vagyon milyen kapcsolatnak tudható ez be?
Először pár órás beszélgetés egy 1 üveg martini után úgy éreztük szexelnünk kell.
Aztán volt a rántottás dolog,és onnantól kezdve a fonal saját magát fűzte.
Beszélgetések helyén hátán,és a végén oda jutok hogy Dzsanni után ö a legjobb barátom.
-Már kezdem magam rosszul érezni,minden hova te viszel!
-Nem,bevásárolni nem!
-Ha megkérnélek oda is elvinnél.
-Lehet.
-Tul rendes vagy,ez valami álca ugye?-cukkolom mire ö komolyan veszi.
-Mire gondolsz? Én nem vagyok rendes,nagyon nem!Legalább is ezt állitják a fajtársaid!
Hangosan felnevetek.
-Oh tényleg? Talán az elején tisztázni kellene velük hogy mire megy ki a "játék"!
-Nosztalgokusan elmosolyogja magát.-Meyrem,az a nő aki gyűrni való,azzal nem kell közölni
hogy nem fogom kisimítani.-Összehúzom a szemeimet.-Nem,te nem lehet ilyen kőszívű...
-Nem értem...
-Te hiszteled a nöket,de most mégis ez a hanglejtés...olyan lekezelö volt.
-Nem volt lekezelő!....
De az volt...! Te tipikusan az az előzékeny,elegánsan beinvitállak az ágyamba című,vicc vagy!
Az állához kapott,és vigyorogva dörzsölgette azt.
-Te megakarsz fejteni engem?
Nem szólok...
-Nem...nem vagyok durva,sem lekezelő
de túl elözékeny sem elveszem ami kell és annyit adok amennyit érdemel...
-Az előzékenység talán csak egyszer fordult elő!
-Mesélj!
-Te is ott voltál! Mit meséljek?-Megakadt a szavam,szóval csak velem volt olyan gyengéd?
Meg hát kinek mi az igénye....
-Jó,elég! Köszönöm! Felhagyok a kutatással ne részletezz!
Kis hallgatás után akkor is kicsattan belőlem.....Nem igaz! Te akkor is túl jó vagy!
-Túl jó?-Nevetett mint ha viccet mondtam volna. Megálltunk,-Közel hajolt.
Meyrem! Te nem ismersz még engem! Nagyon rohadék tudok lenni!-Nézett a szemembe.
Izzó tekintetét fűszerezi az a kéjjeltelt mosolya,a hangja olyan akár a bársony.
Kisfiús,de mégis...olyan...bonozgató.És szépen vissza is él vele....Ráztam a fejem-Ne haragudj de
nem tudom elképzelni hogy te szemét vagy egy növel! -Majd kiszálltam!
-Azért mondod ezt mert veled rendes vagyok!-Zárta le a kocsit.
-Velem azért vagy rendes mert barátok vagyunk,alá írom. De...
Az ajtóban kivette a kezéből a kilincset,nem hagyott 1 cm-t sem hogy beléphessek majd így szolt.
-Hidd el ha nagyobb lenne az "Étvágyad" és nem lennél ilyen "Rashinda*"
Te is utálnál ha nem hívtalak volna fel a kis botlásod után.-Suttogta,én meg megremegve hallgattam
miket susog s fülembe. Most mondta ki a lényeget!
Kijátssza a nőket addig még kell neki tőlük "valami" aztán azt is elfelejti hogy léteztek.
Ö is ugyan olyan mint mindegyik,Ugyan olyan fajta akik miatt nem másztam bele egy
kapcsoltba sem azóta.Ugyan olyan kihasználós,rohadék.
-Még jó hogy Rashinda* vagyok és nincs étvágyam!-Néztem a szemébe vakmerőn,majd előbbi önmagát meg hazudtolva előzékenyén ajtót nyitott.
-Sziasztok!!! -Harsant fel Meliha kedves hangja a szívélyes szeretettel teli fogadás közben pár pillanatig elfelejtettem mindent Meliha ölelése olyan gyengéd.
Most szorult el a torkom mikor Mustafa épp mosolyog,anyukája vékony kis karjain erezhető volt nem csak a gyengédség hanem a gyengeség is.
A tudat hogy meg fog halni, lehet hogy csak most
jutott el az agyamig,hiába mesélt el Mustafa mindent és hiába voltam bent a kórházban is
még csak most sikerült felfogni hogy mennyire súlyos is a helyzet.
Meleg fűszeres illat szállt a konyhából Meliha főzött,
Mustfa pedig jól letolta ez miatt,az orvos ágyban fekvésre intette amit Meliha szemmel láthatóan nem akart.
Inkább elkacagva,mint ha csak egy vicc lenne Mustafa mondata-: Az orvos csak is úgy engedett haza ha nem ugrándozol hanem pihensz!!!-Elsuhant a nappali közepén és a fürdőszoba falát
kezdte mutogatni a fiának,mit és hogyan szeretne.Mindeközben arra lettem figyelmes hogy kifut a leves,így odaszaladtam lekapni a tűzről aztán véletlenül ott ragadtam....
Megfőztem az ebédet!
Mivel Mustafa nem engedte hogy anyja semmit se csináljon szívesen elvállaltam a konyha néni munkát. A fürdőből csattogás és beszélgetés hallatszott ki ami a konyhai főzés zajaival párosult.
Meliha rám mosolygott...
-Szeretsz főzni?
-Igen...
Én nem! Borzasztóan főztem a te korodban! -Vihorászott nosztalgikusán.
Aztán Mustafa miatt megtanultam egy idő után már ö tanított engem,mikor kijelentette hogy szakács akar lenni,az volt az első eset hogy elgondolkodtam vajon az én fiam-e?
Nevettünk.
-Ö jól főz!-Pillantok a fürdő felé...
-Igen! Nagyon jól!
-Ez az ez az! Dicsérjetek még ezt szeretem!! Jött be a konyhába pont akkor.
Odajött és megkóstolta az ételt.-Ez sótlan!- Felhúztam a szemöldököm.-élvezte hogy kritizálhat.
Szívesen!,nézett szinte pimaszul a szemembe.-Dúl benne a vádászösztön?
Visszament a fürdőbe és pedig folytattam a beszélgetést Melihával miközben jól megsóztam az ételt.
A tipikus csajos témáktól kezdve a történelemig mindenről elbeszélgettünk a háttérből hallom
Mustafa fütyörészését és a létra csattogását.
Meliha otthagyott mert gyógyszert kellet bevennie,Én pedig éppen mosogattam....
Hangos zene hallatszott ki a szobából Meliha pedig táncolva rá lépkedett ki. Elhúzott a mosogatótól és pörgetett forgatott,nem tudtam hogy a megilletettségtől vagy csak szimplán a jókedvtől nevetek.
Valljuk be már nem olyan fiatal de mégis díva alkatú nő oktatni kezd hogy mit kezdjek a csípőmmel a zene dallamára.
Hallottam ahogy Mustafa énekel,és láttam hogy a létra tetejéről próbál levideózni egy két pillanatot amin az anyja láthatóan jól érzi magát.Mindezt persze úgy hogy Meliha
ne vegye észre.
Táncoltam tovább vele ,picit úgy éreztem magam mint valami Amerikai megható film jelenetén idilli környezet egy tiszta szívű nő épp kapaszkodik az életbe.
Majd hirtelen elfáradt már vártam hogy Mustafa szóljon hogy pihenjen. De nem tette Meliha magától is lepihent de a zenét meghagyta nekünk.
Bementem a fürdőbe. -
-Szép lesz! -Kitalálom szobafestő és mázoló is vagy ugye?
-Nem az nem! Elméletileg,de látod gyakorlatilag igen! Lenézett a létráról a szemembe.Mosolygott de ismertem már annyira hogy lássam szomorú.
Fütyörészte a zene dallamát néha-néha és egyszer-egyszer lazán megtekergette a létra tetejéről a csípőjét! Kinevettem, de ö nem törődött vele.
-Látom téged is tanított anyukád táncolni.
Csörgött a telefonja.
-Odaadod? Kérdezte -ott van a mosdón-,
Persze odaugrottam lesújtó dologgal találtam szemben magam. Zsálindá.
-Ki az?
-Odaakartam adni valahogy úgy hogy ne lássa az arcomat.
-Összeráncolta a szemöldökét a telefon láttán és nem vette el.
-Nyomd ki légyszíves!
-Ez most mi volt?
-Lelkes a kicsike...-majd ezt mondván kissé beleharapott a szájába.
-Te Ur Isten! Ti megint??? És épp most ejted pofára?
-Hogy mi?
-Kiborultam! Becsuktam az ajtót hogy Meliha meg ne halja, : -Te megigazítottad???
-Neem! Most miért?
-Ne hazudj!! Te megraktad!!!
-Szinte röhögögörcsöt kapott mint aki büszke magára.De nem mondott semmi csak hallgatta a hisztimet.
-Hogy vagy ilyen gusztustalan? Oké bosszú meg minden,de köyörgöm!!! Megrakatta magát a te ágyadban a te haveroddal!!! És ezek után képes voltál hozzányúlni?? Undorító vagy!! És most komolyan így jobb?!
-Mindeközben lemászott a létráról
-.Persze hogy jobb!- Néztem tovább a bárgyú mosolyát,elkezett közeledni és nem tartott a lábam.Nagyon....nagyon közel jött.
-Te féltékeny vagy,Meyrem?
-Kikerekedett szemekkel meredtem a válla mögötti semmibe.pislogtam közben már éreztem a bőrömön ahogy szavaihoz veszi a levegőt.Hé..! Tényleg féltékeny vagyok???
-Nem,de ez akkor is gusztustalan!!
-Ha nagyon tudni akarod nem csináltam vele semmit...
-Oké bocs hogy ennyire beleavatkoztam a te dolgod az egész.
-Ühüm...-Nem hisz nekem tetszik neki hogy hisztiztem,muszáj a szemébe néznem...
ÉSSSSSSSS mint a nagy romantukis filmek jeleneteiben éppen akkor nyitott be Meliha,...
Na hogy haladsz fiam?
Éppen eltudott ugrani mellőlem...
Szerintem jól! Mosolygott rám.Én pedig zavarba estem...Most mi van velem???
Szerintem nagyon bele gázolhattam az autóban az Egójába ezzel a túl jó vagy szövegemmel.
Vagy én értem félre,vagy tényleg? Nem biztos félre értem...Nem nyomulhat rám!
Akkor már megtette volna máskor,mondjuk tegnap este,nem lelkiztünk volna,hanem
Gyűrtük volna ami éppen alánk kerül... De ez akkor is közel volt!
A legjobban az rémit meg,hogy ujra érezni akartam....Akartam hogy közel legyen.....
Egy jo puha kanapé, egy édes kis pezsgő és sok édesség várt engem a bolond SEX és NEWYORKE mániás barátnőmnél. Aki mikor beléptem pont azt a rész kínlodta végig mikor Carry a saját virágcsokrával csapja szét a bár öreg de maco vőlegényét.
-Szia...
-Sziaa....miért ilyen szemetek?
-Kik?
-A pasik olyan szemetek!!!-Nassolta a csokit nyávogva Dzsánni.
-Nem hivott fel?
-Nem!
-Hm...Ilyen mind! Illetve nem,-Nyomtam egy bon-bont a számba. Ha Rashinda* vagy és nincs étvágyad akkor lehettek jóban!
-Mi bajod van?
-Semmi,ne figyelj rám! Ne legyél már ilyen! Tedd ezt le!-Majd kivettem Dzsánéla kezéböl a csokit és a pezsgöt. Nem fogsz itt ücsörögni és arra várni hogy hívjon!
-Igen? És mit fogok csinálni? Én hívom fel? Villant fel bizakodó mosolya.
-Neeeem! Bulizni megyünk!
A homlokomra tette a kezét.-Ki vagy te és mit tettél Meyremmel?
Idelye annak hogy ne csak a férfiak legyenek kihasználos rohadékok!
Most már tényleg félek tölled!-Huzta össze szemöldökét.Magragadtam a kezeit és elhuztam a ruhás
szekrényig. Smink Haj Ruha Koktél bár.....
2016. július 25., hétfő
5.Rész.
*** A lehetöség***
Ma bejött ebéd után pár percre..
-Miujság?-Lépett be éppen egy vevőt szolgáltam ki! Lejtettem a szoknyát amit éppen
leakasztottam.
-Szia! Te itt? Milyen megtisztelö hogy a fótós ur befáradtt!
-Neked egyböl ez az elsö reakciod ha meglátsz?
-Tessék,ez már biztosan jó lesz,-adtam oda a hölgynek a szoknyát majd csak lassan emeltem a figyelmem felé.
-Micsoda?
-Gunyolodsz!-Huzta el a száját,figyásan.
-Én? Ugyan kérlek!
-Rádölt a kiszolgáló pultra,és rámmosolygott.-Azt hittem örülni fogsz!
-Örülök!-Vigyorogtam!
-Látom!
-Mit akarsz ugorjak a nyakadba?-Mosolyogtam én is finnyásan majd feltettem egy táskát a felsö polcra. Érzetm hogy néz mig elnyujtozom.
-Jol van na,akkor megyek is!
-Jaj ne legyél már ilyen! Mióta vagy ilyen sértödékeny?...Bocsánat megszoktad hogy nök örülnek neked!
-Igen!
Nevettem...majd közelebb léptem és megpusziltam,Meglepödött!
-Igy jó?
-Igen! Ez jobb volt!
Forgattam a szemeimet moslyogva majd a hölgy bolodgan jött elö a proba fülkéböl és megnézte magának majd fizetett és mikor elment,Nem birtam ki szóvá tettem.
-Na látod? A nöci örült neked!
-Migyárt te is fogsz!
-Igen?-Néztem fel a kasszábol rá,merész,izzó tekintete mosolyával olvadt össze,
-Mi van? Minek fogok örülni?
-Ma beszélgettem Hugóval.
-Ühüm! És?
-Ééééés...
-Jaj ne csigázz már!
-Munkát ajánlott neked,rajtam keresztül,Mármint én ajánlottalak téged,szóval érted...?
Hevesen bólogattam.
-Szóval ha akarsz..akkor...lehetsz a segédje.
-Na várj! Mármint....hogy....Én...?
-Gyakorlatod a hivatásod vége! Igen!-Bólogatott ö is.Vigyorogva persze az én ámult arcomon.
-Most ez komoly? Ne sirass,tudod mióta,és mennyi helyre jelentkeztem.Nem vettek fel mert kezdő vagyok! Erre azt akarod nekem mondani hogy a híres Hugó Laxik el'de Fonzó divatcég engem akar?
Maga Hugó Laxik el'de Fonzó???
- Az én jóvoltomból.-Vigyorogja....-Fényezte magát majd éreztem egyre nagyobb mosoly kerekedik az arcomra. Szabályosan a nyakába ugrom!
-Köszönöm!!!!- Úgy örültem hogy ha szárnyaim lettek volna biztosan elrepülök!
De gyorsan moderáltam magam és elengedtem!
-Szívesen! Ha akarsz már ma bejöhetsz ha itt végeztél!
-Csodálatos! Megyek!
-Oké! Én is sietek vissza!
-Jó! Köszönöm!
-Nagyon Szívesen!
***
-És komolyan ö ajánlott be?
-Igen Dzsánéla! Olyan rendes nem?...Csak most már izgulok! Mi lesz ha Hugo mégsem vesz fel?
-Hát igen! Most már én is izgulok! Azért valljuk be kedves volt tőle,de...
-De...?
-Nem gondolod hogy ez is egy jel?
-Jel?
-Igen! Gondold el ott fogsz dolgozni ahol ö!!!
-Hát ha össze jön igen! És mi ebben a jel?
-Hát,lehet hogy közel akar magához tudni! Nem?
-Hát,igy is közel vagyok hozzá a tér elején a Studioja!Tudod..?
-Hát igen! De nem mindegy hogy egy helyen,vagy arrébb...!
-Jaj Dzsánéla! Mondtam már hogy Galabka van a toppon még mindig!...Külömben is nekem nem tetszik!
-Jol van! Hagyál békén!
-Még én hagyalak békén?
-Igen! Hülye vagy! Nekem ha egy ilyen pasi kopogtatna,Biztos hogy kinyitnám a kaput!
Nevettem....A "kaput" Mi?
***
Szó szerint remegtem a tűsarkaimon mikor a hosszú folyosó végén megpillantottam Hugót,
A vele valo beszélgetésem felért egy nyálas kandúr és egy pici cincigó egér duettjével
Hebegtem-habogtam mint egy kislány,ilyen rég nem volt velem. Egyszerűen nem hittem el hogy stylist leszek.
Főleg azt nem hogy mellette leszek az!Hugo egy elismert ember a szakmában divat bemutatókra jár.És rengeteg divattervező kikéri a véleményét.
Fenekesöl felfog fordulni az életem mert igen meg beszéltük az enyém az állás! És a butik eladólány elünik,és egy tiszta jellemű temperamentumos,stylist kéne hogy leszek,Egy héten belül.
Felhívom!!!
-Szia! Zavarok?
-Nem mondjad csak!
-Most jövök kifelé Hugótol!
-A hangodból ítélve tiéd az állás!
-IIiiiiiiiigen!
-Gratulálok!
-Köszönöm! És köszönöm hogy szóltál neki! Ha te nem vagy akkor...
-Igen,tudom! Ne fényezz tovább tudom hogy tudok!
Az a nagy EGÓ-ja! De most elengedem neki!
-Igen! Szóval köszi! Majd meghálálom!
-Nem kell! Barátok vagyunk!
Másnap beadtam a felmondásom,az üzletvezető asszony nem örült,de Dzsánéla megmarad neki!
Mindenesetre,boldog voltam,anyu biztatott hogy jó leszek. Így még a hetet végig dolgozom az üzletben,jövőhetén pedig kezek....
Közben közeledett Linett esküvője...
Az esküvö reggele...
Mesenger üzenet :Mustafa
-Áldott reggelt!
-Neked is Áldott reggelt!
-Baj van! -Én persze megijedtem.
-Mi van? :o
-El kell mennem Hugóhoz baj van a portfóliókkal,és 2 re kéne mennem az öltönyömért a tisztítóba de nem érdek oda addigra!
-Alahra! Mekkora problémáid vannak!! Nevettem- Majd én elhozom Mikor vagy otthon?
-Tudtam hogy rád számíthatok.
-Na jó ne nyalakodj,nem kell a mézes szöveg! Viszem szia.
-Neked semmi nem jó! NŐK!!! :P
-Ne szid a fajtám!
Kettőre a szépséges
piros ruhámban voltam és a piros magaskarumban tipegtem be a tisztítóba,Még jó hogy ennyire közel van hozzád a tisztító!- vonszoltam magamon az öltönyét.
Fekete és jó szabású a tűző napsugarak megfénylettek az anyagján ahogy tartottam a kezemben,miközben hallgattam az utca zaját.
Felértem a lakásba de nem volt otthon még a kulcsot otthagyta nekem így betudtam jutni.Felakasztottam az öltényt és felhívtam.
-Hállo! Ügyintéző szolgálat-mutatkoztam be.
-Szia sikerült?
-Persze már a lakásodon vagyok.
-Ügyes, én még csak most indulok fél óra 20 perc még kell nekem.
-Oké én addig kirabollak puszi!
-Jót nevetett,-nemsokára ott vagyok.....
-Nagyot sóhajtottam majd körülnéztem.A nappaliban ültem majd bementem a szobájába leültem az ágyára és végig simítottam a párnáját....Érzem az illatát...Az éjjeli szekrényen egy wisky-s pohár.
Az ágy olyan mintha nem is aludt volna benne,Seref néni vagy itt jár már előttem,vagy nem is aludt ez az idióta.Miért nem hívott fel ha valami baja volt? Vagy lehet hogy másnál aludt...
-Te mindig segíteni akarsz a lelkemen.-Visszhangzik bennem.-Lehet hogy már szégyenli magát?
Szegénykém rossz nőbe szerelmes,-Magamhoz ölelem a kis díszpárnát majd becsukom a szemem.
-Most még intenzívebben érzem az illatát,a karomon végigfut a libabőr. S gondolkodom...
-Fontos nekem ez tény! De amit Anyu és Amira mondott abban is lehet valami....
Lehet hogy tényleg nincs ellenkező neműek között barátság? Feltételezzük fel hogy nincs,akkor mégis kik vagy mik vagyunk mi egymásnak?
Éppen kifele tartottam a szobából mikor megláttam az ajtó melletti kukában egy nagyon is érdekes dolgot.
Zsálindá fotója volt darabokra tépkedve,nem szokásom kukázni! De ezt muszáj volt kivennem.
Örültem!!! Kidobta!! És biztos tegnap este tehette azért gondolom mert semmi más nem volt a kukában.
Miután jól kielemeztem a kukáját gyorsan visszadobtam.Bementem a fürdőbe kezet mosni és egy pillantást vetni a sminkemre találkoztam az éppen száradó alsógatyájával.
Alap hogy Kelvin Klain! Hogy ez mennyi nöt rakhatott már az ágyába!
Tiszta Casanova! Hogy csinálja??? Még én is kinyitottam az "Aranykaput" ahogy Dzsánéla mondatná! Pedig nem is tetszett! Nem mondom hogy nem jóképű....! De akkor is... Majd leültem a konyhába és figyeltem a kis ablakon az embereket akik téren rohangálnak.
-Az egy dolog hogy jó az ágyban! De engem az foglakoztat hogyan juttatja odáig a nőket!
-Biztos a kisugárzása....Vagy az a borzalmas szakálla??
Ne haragudj hogy késtem feltartott a forgalom,Hugó meg hisztizett...Hű milyen csinos valaki!-Ért véglül a konyháig és pillantott meg.
-Köszönöm.
Ugye nem haragszol?-Lép közelebb.
-Hm...Most jön a Mustafás bájmosoly? -Húzom szürke szemeimet,mire pimaszul az államat megcsípve odaszúrja.-Minek? Az rajtad ugy sem fog!
-Igazad van!-Vigyorgom.-Megérinti a karjaimat,és homlokon csókol finomat,izzadt férfiparfüm illata még percek mulva is az oromban táncol.És szédit.
-Nyudottan szolgáld ki magad,én lezuhanyzom.
-Rendben....
Addig felhivom Dzsánnit ö ott van-e már...
-Szia kislány miujsg?
-Szia Dzsánni! Kész vagy már? Mit csinálsz?
-Nemsokára indulok! És te merre vagy?
-Nem mondom el mert kiröhögsz!!
-Na?
-Mustafa lakásán vagyok elhoztam az öltönyét,és most épp zuhanyzik.
-Szóval hogy vázoljuk a szitut te most kit várod a nappaliban gondolom míg Ö éppen MEZTELEN!!! zuhanyzik melletted,te meg játszod a szűzlányt!!
-Éjegen! Tudtam hogy kigúnyolsz!!
-Miért nem mászol be mellé???
-Mert elkenődne a sminkem!
-Jobb kifogásod nincs?
-Ez egy MAC-Smink a Haylaytertöl a rúzsig!
-Rajtam aztán lehetne Chanel is,és összekenném vele...
-De rossz vagy!-Nevetek...
-Azt mondtad jó volt!
-Igen,és jóból megárt a sok!
-Mazulista vagy kicsim? Ennyi szüz év után már kaparnám a falat.
Dzsánélának mindig volt étvágya,nem bírja megérteni hogy érzelmi okok miatt taszítok minden férfit magamtól.
-Dzsánéla....kérlek!
- Na jól van esküvőn találkázunk! Szűzlány!!!
-Rendben puszi!
Ekkor káromkodást és fájdalomról árulkodó hangot hallottam a fürdőből.
-Élsz még?
Semmi baj csak elvágtam magam.
-Az ajtónak dőlök s figyelem az alsó testén megfeszül egy törölköző,tiszta hab a arca,és folyik a vére a szája szélén.
előkapok egy zsepit a táskámból és mellé lépek,letörlöm.
A szemembe néz,elmosolyodom.
-Vicces vagyok?
-Kicsit,ezt jól megcsináltad...
-Ezért utálok borotválkozni!
-Borzasztó lehet...-gúnyolom.
-Az is!
-Tudnád milyen a bikini vonal gyanta!
-Jaj az a legfájóbb! Az intimről nem is beszélve Drágám.!-Elnevetem magam.-aztán folytatja a borotválkozást. Felülök a mosdókagyló szélére.
Bőven van hely,a falig hosszú méregzöld márvány vagy legalább is a mintája az,ideális hely lenne egy rakás nöi Beauty-eszköz számára.
De üresen kong.
-Na jó igy?-Veti rám a "kamu" sexi arcát.
Elveszem a borotvát és leszedem ami nem tetszik,átemeli az egyik kezét a combom fölött és mégsem érzem magam feszélyezve.Pedig igazán izgató a helyzet.
-Most már egy görög Isten vagy!
-Köszönöm az igazítást,nélküled annyi lenne a maco külsőmnek.
-Látod mekkora kiváltságaid vannak?-Mosolyogtam.
-Az biztos ,nézte a szemeimet..-De azt hiszem ezt nem fogom bevállalni másnak!
-Csak engem vállalsz be?-Moslygott perverzen.
-Na jó megyek! Öltözz fel!
Mikor kész lett úgy nézett ki mint a régi hollywoodi filmben a férfiak.
-Na mue maco??.-Húzta fel a szemöldökét.
-Szisza fiú! Röhögtem -Indulhatunk hölgyem?Nyújtotta a karját mint a gentleman-ek. még egy cilinder kalap néne és kész tökély lennél !
-Igy is az vagyok!
-Te komolyan azt hiszed hogy jó pasi vagy?
-Kicsi Meyrem,mindenkinek mást jelet egy "jó pasi" mint ahogy egy 'jó nö' is! De álltalában nem a mennyiség hanem a minőség számít!
-Tetszel nekem!-Nevetem,tudod milyért? Mert jól viseled a kritikát! És jól áll! Csak tudod,a probéma az,hogy amig benned a minöséget becsülik a högyek,te mennyiségre hajtasz!-Suttogom liftben már.
Közel lép. Lassan válaszol.-Azért,mert sok ér egyet,nem egy ér sokat!
Csend lett...befogtam a számat...egészen autóig majd félúton megunta és rám szólt.
-Azért nem kell kiabálni! Min gondolkozol ennyire?
-A vezetésen-füllentettem.
-Rég nem vezettem,
-Ja hogy tudsz is?-Húzta fel a szemöldökét.
-Igen jogim van autóm nincs...Apu mondta hogy vesz nekem de nem engedtem,azt mondtam hogy majd ősszegyütőm rá a pénzt,én akarom megvenni.
-Hüü de milyen független valaki.!....-Szemétkdett,
-Most mi bajod van? Nehogy azzal jöj nekem hogy csak egy nö vagyok,és nem vagyok rá képes,meg jár a szám.
-Ilyet nem mondtam! De ö az apukád,miért nem fogadtad el?
-Mert nem ö kell hogy megoldja helyettem az életemet,én építem és az én felelősségem ha romolok vagy építek.
-Csak mosolygott.
-Mit mosolyogsz ennyire??
-Nagyon büszke vagy!
-És ez baj?
-Nem tudom....
-Hát így vagy úgy de ilyen vagyok! Miért? Nem jobb érzés az amikor tudod hogy amid van azt te raktad össze magadnak?
-Hát...Nem mindig!
-Miért?
-Mert másom sincs csak az amit én teremtettem.Sose kaptam segítséget semmihez,persze anyu mindig mellettem volt meg van is! De...sose volt példám,vagy nem is tudom hogy fogalmazzam meg...Nem volt APÁM!
-Mondanám hogy sajnálom,de....Nem sajnálom!!
-Értelmetlen grimasz ült az arcára.
-Öt sajnálom nem téged hogy kimaradt az életedből,téged nem sajnállak mert egy olyan ember akit képes elhagyni a gyerekét és ennyi éven át tudomást se venni róla az egy idióta. S hidd el ha
szerepelt volna az életedben jobban fájna mint most.
Elgondolkodott...
-Ha nevelt volna kötődnél hozzá s mardosna hogy nem szeret annyira amennyire te öt.S azt hinnéd hogy azért nem szeret amilyen vagy!
-Mindig azt hittem Meyrem,hogy bennem van a hiba!
-Hogy lenne már benned a hiba Musztafa ?Nem is ismer! De ha rossz ember is lennél tök mindegy milyen akkor is szeretnie és óvnia kéne mert a gyereke vagy!
De épp ez az hogy lehetsz te bármilyen ha benne van a hiba!
Tejesen elkomorodott az arca.
A mosolya alá rejtette a fájdalmát,ismerem már annyira hogy lássam nem őszinte az a mosoly!
-Ne emészd magad!
-Köszönöm...Suttogta...
Érdekes hogy egy vezetéses témából hogy kikerekedett egy fájó sebes érzelmes téma!
Nagyon nem illet a mai napba úgy érzem elszomorítottam.
Percekkel később már a csodás Siráz hotel előtt álltunk Amira messziröl kiszúrt engem!
Üdvözöltük a párt és kis időn belül elkezdődött a ceremónia.
Ami meglepően rövid volt,de nagyon romantikus.Mikor fellátunk tapsolni Musztafa a hátam mögött állt s a fülembe suttogta-Naa? Irigy vagy?-Megjegyezte amit mondtam az esküvőkről.
Tényleg figyel rám...-Csak ráztam a fejem és rámosolyogtam.
Kicsivel később tejesen eltűnt Amirát keresgéltem de Dzsánélát találtam csak.
-Na? mi volt?Te is dobtál egy zuhanyt?
-Nevettem! Nem! Pedig levert a víz!-Viccelödtem.
-Jol néz ki!
-Hát még egyszálú törölközőben!!!
-Hát még a nélkül!!!-Folytatta a hüjeséget.
Nem értem hova tűnt belekortyoltam az italomba gyönyörű ez a hely,minden fehér virágokkal terítve lila fények mindenütt,büszke vagyok Amirára.
S miközben magamban könyvelgettem hogy a növérkém milyen ügyes kiszúrtam valakit!!
-Ezt nem hiszem el!
-Mi van?-Kérdezte Dzsánéla!
-Az ott az exe!
-A ribi?
-A ribi!!!
-Te mit birt ezen?
-Ah van mint rajta bírni...nagyon jól néz ki én hozzá képest egy zsák krumpli vagyok!
-Vagy inkább egy idióta néz már milyen csúnya feje van még húsz kg sminkel is!
-Mégis öt szereti!
Majd megláttam öt is jött felém!
-Szia,hova tüntél..?
-Beszeszélgettem...
-Láttad már?-Kérdeztem előre, meg tőle.
-Aha most jött és nem egyedül!
-Kivel van?
-A pajtijával!
-Azzal???? Kerekedtek el a szemeim.
-Azzal!
-Együtt vannak.
-Látod.
-Szép! Haza mész?-kérdeztem szomorúan,
-Nem!
-Ugy ismersz?-Huzza fel macsosan a szemöldökét,
Sorban állnak a sikkesen ékesített nők,igazi svéd asztal kínálat vár felszolgálásra készen egyenesen a kegyeit várva.Ami engem szívből meg mosolyogtat.
Mégis melletettem gyürögeti fel az ige ujját,a zakóját már régen ledobta magáról egy torok szorító pillanatban amikor megpillantotta.
a hárpiát aki elvágta kapcsolatuk hüség szállját,de ugy látom a szerelmit ö probálja széttépni több-kevesebb sikerrel.
-Összehuzott szemekkel vetem rá a kereszt kérdést.
-Ugye tudtad hogy a galabka itt lesz,azért hivtál el igaz? Nem mintha nem lenne kivel eljátszani a szerelmes párt.De azért mégis csak kényelmesebb vagyok igaz?
-Te legalább nem tartasz számonkérérst ha nem hivlak fel holnap.
-Ugy is felhivsz holnap!-Huzom fel a szemöldökm hetykén.
-Attól függ!-Harap a szájába,majd megmaratja a sebe helyét a martinival,nem marad a pohárban csak egy csepp,amiben megcsillan a lilás
fényáradat ami álomszerüen kering a teremben.
Végighuzza a száján s állán a kezét,majd az enyémért kap.
-Szeretsz táncolni?-Sugja fülembe majd megpörget.
-Nem!
-Akkor most megszerded....
-De nem akarok táncolni!!!-Nevetem de a testem már azt csinálja amit ö akar,és ez zavar.Szekálni kezdem...
-Miért csinálod ezt?
-Hogy felrázzalak!
-Nem nem azért! Azért mert lát minket!
-Igen azért és élvezem,nézt azt a savanyu képet,fordit meg a hátam szorosan a mellkhasához simul és a fülembe suttog. Migyárt elsárgul szegény.
-Fejzed be gyerekes vagy!!!
-Tudom!-Mosolyog majd vissza fordit és a combomért nyul,és közel huz.-Már csak 1 rozsa kéne a szádba!-Gunyolom.
Elneveti magát madjd a nyakamba szagol.-Kellemes....-Suttogja. kiráz a hideg,ez most tényleg rámindult???
-Az illatom?
-Ugy ahogy vagy! Megcsókolhatlak?
-Mi? Eltátott számba csókolva nem megy ki a lassu ringató ütemböl,ennek kihasználás,fénytékennyé tevés,és zürös szaga van.
A szája olyan martini,izü és fiiiinomm!!! Márint a csókja, véget kéne vetnem neki mert enegm nem fog kihasználni!!!!
ettöl tüggetlenül szemérmetlenül élvezem az ajkai finom lassu járásást,és viszonzom-e? De még mennyire,képes volték tulzásokba is esni és ez
megilyesz...
Eltolom finoman a mellkhasát,és nagy levegtöt veszek,meg kell nyugodnom hogy azán jól leforrázzam.
Tudja mit akarok mondani,a számra teszi az ujjait,megrökönyödöm.Szemei olyanok akár egy csésze forró fekete kávé.
Vagy a féltékenységi háboru tüzétöl vagy a csókomtol forr a vére.De érzem élezte.
-Bocsáss meg! Többször nem csinálok ilyet! Nem vagy tárgy! Bocsánat!-Vége a dallnak,és pörögebb indul,leteszik a heledüt,ö pedig a számrol az ujjait.
Lenyelem a dühömet,és bológatok!
-Felhuzza a szemöldökét és a képembe nevet gonoszan.-Oda nézz!-Zsálindá kiviharzik a teremböl,ö pedig a nyakamba nevet.-Bejött!
Te egy igazi szemétláda vagy,tudod? Egyébként meg nagyon-nagyon gyerekesen viselkedsz! Veszem le a kezeit magaól majd telefonfáért nyúl.
Kifelé indul én pedig a mosdóba készülök,amikor megpillantom Amirát.
-Mi volt ez? Összejöttetek?
-Nem! Mondjuk ugy hogy ez egy idióta,de ugy csókol hogy még most is szédülök!.Fonom össze a kezeimet.
Amira nem ért semmit,a vállamat megsimitva otthagy egy mondattal.-Mindig is tudta hogy hülye vagy! De ne hagyd hogy kihasználjanak! Jó?
-Abból nem eszik....!
-Remélem is....-Kacsint majd a mosdó felé indulok.
Mi a franc volt ez?
Sokkosan nézek a tükörképem,de mégsem magamat látom hanem öt,a duzzat ajkaimról foltoban maradt meg a ruzs ráhuzok egy rétegt s
közben remeg a lábam. Most már tudom hogy csinálja,egy egy vozás kör,és minden nö leeseik aki ö akar.
Borosta,barna haj ide vagy oda,a vonzás az vonzás. De ö a barátom,nem kellene kerevrni a kettöt.
Nem használhat fel a kisded játékaira,mer még valaki megüti a bokáját,és félek hogy az én leszek.
Kifelé sétáltam,az folyóson találkoztam Zsálindával,majd megölt a szemeivel gondolom látványos volt a csók.
Majd a parkolóban megpillantottam ÖT!!
Gondterhelt arca félelemről árulkodott.Oda mentem hozzá.
-Baj van??
-Igen!
-Mi történt?
-Anyut elvitte a mentő,be kell jutom hozzá de nem jön egy taxi se és ittam.
-Mennyünk a kocsiddal vezetek,
-Te is ittál
-Kevesebbet mint te és ha véletlen elveszik a jogsimat mind egy ugy sincs mit vezetnem!
-Jo mennyünk!
-Mi van anyukáddal?
-Fájó hangon csak ennyit mondott hogy :Beteg.
-Nem faggattam tovább.
Eljutottunk a kórházig,mint a veszettek rohant a recepcióhoz és kérdezte merre van az anyja.
Elkísértem. De nem mehettem be vele így kint leültem,addig míg bent volt felhívtam Amirát hogy eljöttem.
-Erre kijött és beszélt az orvossal majd az orvos távozott ö pedig leült mellém,
-Na mi van??
-Alszik vettek tőle vért nemsokára lesz eredmény. Hivok egy taxit hazavisznek
-És te?
-Itt maradok,reggelig úgy se ébred fel.
Nem akartam nagyon beleavatkozni hívta a taxit de nem akartam otthagyni....
Idegesen beletúrt a hajába nem tudott egy helyben maradni mászkált fel alá én meg leültem.
Nyugodj meg!-Kaptam el a kezét!-Námnézett.Majd bologatott és leült mellém rám terítette a zakóját.
Ezt miért?-Néztem rá értetlenül.
Vacogsz!
Tényleg?észre se vettem.....
Most gondolom nem akarsz engem látni egy életre!
Rácsodálkoztam,-miért gondolod ezt?
Mert egy csőd vagyok csak a bajod van velem,belerángatlak olyanokba mibe nem kéne amire semmi szükséged!
Musztafa ha arra gondolsz hogy itt vagyok most veled,az nem teher,nem tehetsz róla hogy beteg az anyukád....
Nem csak erre gondolok....Eszköznek használtalak már nem egyszer hogy lekoptassam magamról Zsálindát.Mocsok vagyok,nem hívom vissza a nőket,vannak dolgaim,de tisztellek titeket.
Elmosolyodom.-Főleg téged! Szégyellem magam!
-Igen! Szégyeld magad!-Viccelödtem.-Figyelj! Tudom milyen ez!
Mikor minden vágyad az hogy ö is érezze hogy mennyire megbántott!
Segítettem! Még nekem is jól esett látni az arcát!-Vigyorgott.
-Láttad az arcát?
-Igen..Vigyorogja....
-Kicsináltad! Megérdemelte!
Felnevetett! Mi van veled?
-Utálom a kurvákat!
Bologatott!
-Ne bólogass te szeretted őket!
-Kicsit feloldodott! Igy már volt bátorságom megkérdezni:Mi baja van anyukádnak?
-Áttétes...-Suttogta fájdalommal telien annyira hogy elsőnek nem is értettem magát a szót,utána az értelmét tejesen kiorultam
-Jól értem??
-Rákos!.-Nézett rám.
Éreztem egy könny átfut az arcomon,-Mióta? El se hiszem...nem is látszik!!
Dehogy nem...Fél kézzel felkapom olyan vékony....A haja is csak éppen van...
De...olyan...olyan....Nem olyan mint aki beteg!
Azért mert erős..
Ez hihetetlen akkora gombócot nyeltem hogy szinte belefájdult a torkom.
Rám nézett én meg gondolkodás nélkül belé bújtam.
Miért nem mondtad eddig??
Nem szívesen beszélek róla.
Azt megértem....
Elkezdett kínjában nevetni,-Te mindent megértesz! Fura hogy nö létedre igy van!
-Mi? -Nem értettem pontosan mire gondol.
-Semmi.
Szép lassan elengedtem és kimentünk a kórház elé. Elszívott egy szál cigit és arról beszélt hogyan derült ki, 15 éves volt,Meliha lassan 10 éve húzza. Ez hihetetlen komolyan fel sem fogom.
Hosszas nyüstölés után rávettem hogy ö is menjen haza és pihenjen,először engem rakott ki a taxi.
-Pihenj! Rendben? Reggel hívlak!
-Ugy lesz!
-Remélem is! -Kacsintok és egy bátorító mosollyal kiszállok.
Sosem láttam még ennyi Elkeseredettséget egy férfi szemében sem....
2016. július 22., péntek
4 Rész
Szerelmes vagyok Isztambulba,az utcákba,a köves utakba,az emberek sokszínűségébe,a nyüzsgésbe.Szabadnak érzem magam,ebben a sok nőt korlátozott városban.
Már egy ideje,erősen lazult a madzag ami a nők dereka szája és nyaka köré volt tekerve évezredek óta,mégis érzeni a súlyát még egyes helyeken,Egyes emberek még tartják a szokásokat,és némely nő még mindig kendőt visel.
Durván egy héttel azután hogy elvitt a stúdióba és az anyukájához,hétvégén a piacra indultam.
Fejemre fátylat terítettem,és elindultam török kincseket keresni anyuék asztalára,holnap elutazom hozzájuk Amira nélkül ugyan,de elmegyek.
Annyira hiányoznak!-Ecsetelem Mustafának telefonon miközben sétálok a macska köves úton,a tenger hullámzik mellettem és már hallom a kofák hangjait,érzem a füge illatát a çay édes fűszeres izét.hallom a gyerekek,izgő mozgó kacagását,hangját
Te mit csinálsz ma?
-Vásárolok! Anyunak.
-Ezt hogy érted?
-Úgy hogy szép a kendőd!
-Hol vagy?
-Valahol ott ahol te!
-De én nem látlak!
-Mióta hord Rashinda kendöt?
-Mióta piacra jár,és az szülei erre tanították!
-És milyen jól tették.-Lép elő s teszi le a telefont.Mosolya rám vetül,lelkendezem.
Tudom hogy követsz ne is tagadd!-Rágalmaz meg egy arcrándulás és egy apró puszi elejtése közben.
-Igen! Olyan izgi vagy hogy nem tudok rólad leakadni!
-Szóval holnap elmész?
-Igen,csak csütörtökön jövök vissza.
Mindeközben a hosszú bazár sorai között sétálgatunk,fügét veszek apunak,és egy mintás kék kendődön kúszik végig a kezem,intek az egyik néninek,és közben magamba szívom a mézes fűszerek illatát.
-Olyan jó gyerek vagy,bevásárolsz anyukádnak.-Szorozgatom meg a karját kicsit gúnyosan,de közben tényleg aranyosnak találom,
Elmosolyodik,amolyan szomorú kényszer mosoly ez majd bólogat...
-Rossz kedved van?-Pillantok rá,és vizslatnám még de elkapja a tekintetét és gyümölcsöt vesz,megvárom amíg fizet és a szemébe nézek.
-Mi a baj?
-Nincs baj!
-Elhiggyem?-pillantok rá szánó mosollyal.
-Igen,kérlek....Hangja szelíd és alig hallható.Kedvem lenne megölelni,miért nem tudják a pasik csak úgy egyszerűen kinyögni hogy mi bántja őket? Lehet hogy megint Zsalinda?
Nem...ennyire nem szeretheti...nagyon csúnyán el van kenődve.
Vágok egy grimaszt,enyhén elmosolyogja magát...-Ne legyél már ilyen fonnyadt.Hogy vidítsalak fel?
-Gyere el velem Linett esküvőjére szombaton.-Vágja rá majd pislogok....
-Hm...? És attól jobb kedved lesz?
-Most nem,de akkor biztos!
-Tudod, hogy nem szeretem az esküvőket.-Kéretem magam...
-Tudom,de miattam ott leszel.
-Jaj de fent hordja valaki azt a nagy orrát.mit hiszel ki vagy te?
-Az imént akartál jobb kedvre deríteni,ebből ítélve a barátod akinek megteszel sok sok szívességet!
-Sokat? Hát kösz,kiakarsz használni?-,húzom össze a szemeim.
-Ne csináld már!....Egyedül nincs kedvem...-Ha te nem jössz, el kell vigyek egy kényes nyafogós libát egyet a sok közül....
-Ezért inkább viszel el kacsát? Sajnálom nem megyek! Nem is ismerem annyira őket.
Barna szemei az enyémbe összegződnek,kellemesen csábít,de nem viszi túlzásba épp ahogy kell.
De rajtam nem fog ki!
-Nem értelek ám,a libák jók az ágyadba de kacsát hívsz el megjelenni? Hívd fel valamelyik madárkádat!
-Minek vigyem bár melyiket is? Az összes azzal jönne hogy,ugye majd nekünk is ilyen esküvőnk lesz? Összefogunk házasodni,holott azt sem tudja hogy szeretem-e a Böreket vagy sem!
Számító az összes...-Engedi ki a gőzt bosszúsan.
Összehúzott szemekkel elemzem a lelkét,-Suttogok de ugy hogy hallja,-Szerintem neked agyadra ment hogy Zsálinda nem főzött rád,ezét számít a Börek...
Felnevet.-Olyan jó ízű a nevetése....
-Nem a Börek számít Meyrem! Az hogy nem ismer,hamarabb megjegyzi mindegyik a bánkártya számomat,és az autóm márkáját mint hogy mit szeretek,és mit nem!
Rápillantok,...sajnálom öt,átérzem. És érdekes hogy megismertem egy férfit aki szomjaik egy nőre aki öt szereti és nem a pénzét,azt hittem hogy a pasik nagy részét ez nem zavarja.
Belekarolok,és ránézek,ö is rám.-Ha nincs kedved ne gyere.-Arca kedves,nem sértődöttségből mondja.
-Jaj Mustafa,neked nem lehet nemet mondani!-Bájolom,majd megcsiklandozom a hetyke kis szakállát, elmosolyogja magát.S sétálunk tovább...
-Rendes nőknek nincs olyan hogy férfi és barát egyszerre!-Int fegyelemre anyu már másnap a teraszunkon. Lecsordul az utolsó csepp Cay is a torkomon majd felkapom a tálcát és anyura pillantok.
-Anyukám,ez már a 21 század! Mustafa pedig aranyos. És nem lesz a férjem! Neki galambka kell nem kacsa,liba pedig csak néha!
-Miről hadoválsz te lány?
-Semmi-semmi.-Nevetek szórakozottan,ami a lényeg hogy nem lesz köztünk több...
-Kislányom,nem akarom hogy megégesd magad!
-Nem fogom anyu,Selimnél jobban úgy se égetne meg senki....
-Azt az átkozott csirke fogó.
-Látod,neki se kacsa kellet.-Nézek a semmibe elgondolkodva...
-Mi ez a kacsa dolog?-Nevet anyu.
-Semmi....Semmi...
Este....
Fürdök a kádban és megrezzen a messenger...
-Mit csinálsz?
Elküldtem egy képet,a habos kádból kivillanó combjaimról,és egy mellette úszkáló kiskoromból megmaradt gumikacsáról.
-Nevetö smile-t küldött majd ennyit fűzött hozzá.
-Sütve jobban szeretem a kacsa combot,de így se rossz!
-Nevettem...Felhívott.
-Ha te,nem te lennél,most azt hittem volna hogy elakarsz csábítani.
-Azon már túl vagyunk! És ha te nem te lennél,már vagy a vőlegényem vagy egy rossz emlék lennél.
-És így mi vagyok?-A jó étvágyú barátom! Aki szereti a "madarakat",meg a böreket...
Normális hogy ennyi hülyeséget összehordok hogy 25 éves fejjel?
-Nem...de nem zavaró,én kifejezettem szeretem.
-A hülyeséget?
-A te hülyeségeidet!
-Ez egészen megtisztelő! Mit csinálsz?
-Már én is pihenek,anyunál vacsoráztam,felugrottam Alihoz megittunk egy serbetet.
Arra gondoltam hogy valamit vennem kellene az esküvőre,nászajándékként nem?
-Az nem egy rossz ötlet,és mit veszel?
-Hát ez az,fogalmam sincs!
-Várj,ennek segíts Meyrem bűze van!
-Szóval szagos?
-Bűzös...-Nevetem...Segítek,amúgy is még én sem állok sehogy ruha ügyileg.
-Egy Stylis akinek nincs ruhája?
-Na ne közeledj! Mondtam hogy nem szeretem az esküvőket! Nem tartok estélyit a szekrényben.
-Ne csinálj nekem bűntudatot csak mert elcipellek bulizni!
-Te valahogy mindig beleviszel valamibe.-Suttogom,
-Micsoda?
-Semmi,akkor majd a megbeszéljük. Megyek lefekszem.
-Jól van,jó éjszakát,és köszönöm.
-Jóéjt...
-Szép álmokat,te kacsa fogó....Suttogom miután letettem....
Péntek:.
Dzsánála levált engem délután,szinte egyszerre érkeztek.
-Halihóó!-Lépett be a butikba Dzsánni,Mustafa éppen előtte érkezett Dzsann jól végig mérte majd lopva rám kacsintott így jelezve hogy jó a pasi!! Nem lepett meg!
Dzsánélának majdnem mindenki tetszik!
Mustafa meg mindenkinek! Így nem tanán még számítottam is erre!
-Szia Dzsanéla vagyok!-Nyújtotta kezét,bájmosollyal.
-Musztafa! -Sokat hallottam már rólad!-Moslygott.
Dzsanála rápillantott olyan felelősségre vonóan!
-Nyugi csak jókat!-Nevetett Mustafa majd a kabátomért nyúltam.-Dzsanéláról csak is jó dolgokat tudok mondani.-Grimaszoltam.
Ö is olyan "éppeszü" mit mi kacsintottam Mustafára. Mire ö így felet.
-Beveszünk a csapatba!-Csapta össze a kezeit.
-Dzsanéla csak nevetett!.Perverzen nézett a szemembe,hiába magyarázom hogy azóta az éjszaka óta nincs köztünk semmi,most mégis mocskos dolgokra gondolt!!!
-Azt hiszem mennünk kell!!-Huztam össze a szemöldököm majd elköszöntünk.
Dzsánninak adtam egy puszit Mustafa akkor már kint volt.
-Nagyon jó!!!-Suttogott veszettem,olyan jó kis mindene van!-Nézte öt az ajtóból ahogy beszáll az autóba.
-Jaj! Oké!Sziaaa.
-Finom!-Finom! Fogd már föl!
Nevettem! -Hagyál már!
-Ügyesen,Tudod kicsim mit a doktor szösziben! Hajol és feszit,huzd be valamelyik próbafülkébe!
-Te meg menny ki egy kicsit a levegőre!-Nevettem majd kiléptem a butikbol
mosolyogva beszálltam mellé.
-Aranyos lány!-Mosolygott Mustafa mellettem.
-Zakkat!-Fogtam a fejem!-Majd elhajtunk.
Késöbb....
A nagyvárosi nyüzsgés kezdett az idegeimre menni!Mindenhol autó villamoshang sok ember megmozdulni nem lehet...Musztafa megfogta a kezemet és húzott maga után a tömegben,mire végre felértünk a
pláza első emeletére.
-Nem is tudom mit vegyek fel!
-Hát mindenképpen estélyi kell,Linett megkívánja az eleganciát.-Motyogta melletem.
-Hm...Te frakkban leszel? Cilinder kalapban? -Viccelödtem s közben elképzeltem ugy!
-Hoooggyne!
Maco lennél!-Mondjuk úgy látom így is annak számítasz....-Jelentettem ki miközben azt nézem
hogy alig pár perce mászkálunk és felfalják a nők a szemeikkel!
-Mire célzol?-Nézett rám szúrós ám rafinált tekintettel.
-Mire? Látok ám! Megesznek a nők a szemeikkel! Hogy csinálod? Pedig vagy ez Adonisz!-Mértem végig,nem félek hogy megsértődik,szemétkedem vele ami arra utal hogy már tényleg érzem magamhoz annyira közel hogy "bánthassam" vagy inkább őszinte legyek!
-Nem tudom mi bajod van velem!-Dörzsölgette az állát és mosolygott flegmán.Majd feljebb mentük egy emeletet a mozgólépcsőn...
-Kicsit olyan....Meleg vagy!-Mértem újra végig.
-Nem vagyok meleg!...... Csak langyos!-Viccelődött majd felértük az emeletre-Hugó miatt van! Sokat logunk együtt biztos azért,a multkor már a kezemet is ugy tartottam!
-Kacagtam...-Tényleg?
-Nem....Drágám! És elkényesitette a hangját hogy Hugósnak hasson!
Nevetésemre figyelmes lett egy fiatal pár,olyan igazi kezüket összefont,biztosan mindenki azt hiszi aki lát hogy mi is egy pár vagyunk...
-És mire gondoltál ajándék gyanánt?
-Nem tudom! Azért vagy velem.
-Ühüm,szóval maradjak veled ameddig kikutatjuk az ajándékot,majd előveszel amikor megint hasznod származik belőlem! Tévedtem tényleg igazi férfi vagy!
-Ohoo azért ez nem teljesen igaz! Néha felhívlak más miatt is!
-Néha?-Húzom fel a szemöldököm.
-Most ez ugy hat mintha zavarnálak,elöbb pedig a kihasználásról beszéltél. Döntsd már el kérlek hogy mivel akarod feszegetni még a nyakamon a madzagot!
-Elézést! Harapos kedvedben vagy?
-Unom a nöket,mindet csürdök-csavartok,semmi nem jó nektek! Azért hivtalak fel mert értesz az ilyenekhez,mivel nö vagy másodszor elvileg jóban vagyunk!-És gyűlölök magyarázkodni szóval most érezd magad megtisztelve!
-Arcom mosolyra húzódik,szeretem amikor kinyilatkoztatja hogy mit szeret mit nem,határozott ilyenkor,és van egy kis gyermeki dac is az arcán,kifejeztten élvezem hogy én festhetem rá.
-Mit szólsz egy vázához?
-Nem!
-Ágynemű?
-Fejezd be!
-Most miért?
-Vegyek hozzá gyertya tartót meg sexi fehérneműt is esetleg?....Nem! Az ágynemü az ö ügyük,ez tul intim különben is,ugyan mit tudnék venni nekik Mehmet apja milliómos,Linett úgy szintén.Mind ketten önmagukban dísztárgyak....
Mustafának van ami túl intim?..Érdekes.-Kuncogok magamban,most is rossz kedve van.
-Tudom mit?-Mosolygom rá szelíden,majd a karjába kapaszkodva húzom a kv-zó felé.
-Igyunk egy Kávét!
Rámpillant,észrevette hogy tudom,valami baja van,frusztrált és ki akarom deríteni hogy egyáltalán minek is jöttünk ide,mert hogy nem vásárolni akart az biztos. Beszélgetésre vagy valahonnani kiszakadásra vágyik....De velem? Ennyire kellemes lennék neki? Vagy nincs más?
Két kávét légyszives.-Pillantok a szöke szerény kis pincérlányra majd mellé teszem,-Az úrnak erőset.
-Szemei az enyémet keresik de csak a táskám letevése után huzom az arcom beszélgetésre.
Arca olyan mint akit a falra kentek,-Tudod hogy nézel ki? Mint egy nyuzott birka,hisztizel mint egy nö! És nem áll jól a szürke!-Húzom oldalra a szám.
-Egyébb comment?
-Kérdés lenne....-Mi bajod van?-Szavam halkabb és puhatolózóbb,szemei szégyellvén azt ami szomorítja az asztalra szegödnek,azon belül is a két tehetetlenül fekvő kezére fölötte.Az egyikre ráemelem a kezem és folytatom.
-Ha akarod mondd el!
-Köszönöm,de nem téma.
Kihozzák a két kávét,
Bele tenné a cukrot mire meghökkenve kissé felindultan tekint a hátam mögötti valamire vagy valakire.
-Mi a baj mi van ott?-Kezdtem hátra fordulni de megfogta a kezem hogy ne tegyem.-ki van ott?
-Az exem-Morogja.
-Elmenjünk?
-Miért tenném?
-Hát...jó! Legalább erre jön?
-Ha lesz benne egy kis tartás akkor nem!
Sóhajtott és mélyen a szemembe nézett.-Ide tart....
-Ennyit a tartásról!-Köhintekm
Szia...Állt meg az asztalunk előtt egy csont sovány galamb és macska arcú lány! Eredeti cica baba!
-Szia!-Köszöntem mivel engem észre sem vett! -(Szándékosanˇ)
-Milyen kellemes meglepetés flegmázott Mustafa!-Közben a arcáról sütött a gúny.
-Ekkor jöttem én!! -Nem mutatsz be szívem?
-Musztafa egy kicsit se hökkent meg hogy elakarom játszani a nőjét.Rezzenéstelen arccal belement a játékba.
-Ne haragudj kicsim ö Zsálinda!-Egy régi barátom!
-Zsálindá,ö Meyrem!
-Örülök! Nyújtottam a kezemet!
-Én is!-Nyújtotta ö is a kezét áll örömet színlelve.
-Épp kávézunk nem tartasz velünk?-kezdtem kicsit furkálódó lenni.
-Áh..nem akarok zavarni.
-Oh engem nem zavarsz!
-Musztafa rám pillantott hogy ne tegyem!De még nem tudta mit akarok!
-Zsálindá nem érezte görcsösen magát leült.
-Rég ismeritek egymást?-Kezdte.
-Csak nemrég ismerkedtünk meg,néztem szerelmesen Mustafára.-Olyan szerelem volt első látásra! Jelentettem ki kissé az alsó ajkamba beleharapva,nehogy elnevessem magam.-Gyors volt!
-Az,gyors és "mélyreható"!-Nézett a szemebe,és zavarba ejtett.
Zsálindá egyértelműen kiakadt ,főleg így hogy hiteles volt a kis előadásunk,a valóságnak köszönhetően.De sütött róla hogy furcsája,nem tart elég jó nőnek,főleg hozzá képest nem ütöm meg a mércét.
Ezek után Zsálindá munka ügyben szolt Mustafához mintha meg sem történt volna semmi,ezekben a pillanatokban tudtam meg hogy Zsálindá igazából fotó modell.
Olyan dolgokról beszéltek amikhez nem tudtam hozzászólni.
Csodáltam Mustafát ,akkora önfegyelem volt benne vagy büszkeség nem is tudom,egyértelmű hogy szereti még ezt a nőt és fáj neki amit
vele tett mégis olyan hidegen beszél vele mintha tényleg csak modell fotós kapcsolat lett volna köztük...
A "galambka" telefonja csörgött közölte hogy mennie kell,én persze marasztaltam egy pillanatig de elmondta sietnie kell mert éppen portfóliófotózásra megy! Természetesen villogott vele.
Egyértelműen féltékeny rám!-Ha tudná hogy nem kéne...
Felállt,megérintette Mustafa vállát,az felnézett rá,szemei égtek valami furcsa tűztől,fájdalom csillant bennük majd csak tűrte ahogy a lány ráleheli az arcára a kivégzö lehelet csókot.
-És volt pofája ide jönni! -Akadt ki nekem miután arrébb repkedett a "Galambka"
-Miért lépődsz meg ezen? Volt elég pofája máshoz is!.....Bocsánat!-Sütöm le szemeimet.
-Szivem?-Pillant rám,kacéran.
-Keresztbe emelem pajkosan a lábaimat,felkönyöklöm az asztal szélére majd szempilla rebesgetve megkérdem.
-Miért a "Mélyraható" az milyen leírásnak felel meg?
-Valóság hűnek!-Arca megint átvált állmacsóba,megvillan az egó és az irántam érzett érzés,amit most már azt hiszem nyugodtan mondhatunk baráti szeretetnek.
Kicsivel később összeszedtük magunkat újra és megtaláltam a tökéletes ruhát a Hatice szalon kirakatban egy hosszú testhez simuló tűzpiros szépség állt és csak rám várt!
Milyen?-Lépek ki a próbafülkéből,ö megfordul s végig vezeti rajtam a tekintetét,hosszan mustrál.
Majd végül megszólal...
-Jol áll kiemeli az arcodat a színe,a szabása meg a derekadat nagyon nőies és mégis szolid nem billen át arra a szinte hogy dögös legyen de mégis szexi.Lehetne egy kicsit rövidebb hogy mégis csak ne a földet sepreje,de egy magassarkúval szerintem megoldod!
-Allahra! Távolodj el a meleg főnököd közeléből,sürgősen!
-Most mi van?-Mosolygott feleszmélve.
-A ruha mustrálása után az eladó felfalta Mustafát a szemeivel,szegénykém nem csodálom hogy amíg én átöltöztem eliszkolt.Az eladó ugyan is egy meleg férfi.
-Musztafa nem vársz meg?Még fizetnem kéne!
-A szuki fiú már elintézte.Mondta az eladó akit kb 30 körülinek nézek, gondolom ráindult Mustafára.
-Na gyere már csajszi még sok rucit kell felpróbálnom! -Alakította már megint a langyost.
Egymás mellé érve megkérdeztem:
-Mit csináltatok még öltöztem?
-Azt hitte szisza fiú vagyok! És sziszázunk egyet közöltem hogy már elkapott egy másik szisza!
-Vagy inkább "Galabka"
-Mi?
-Semmi zakkat vagy!- Nyújtottam át a pénzt amit kifizetett helyettem.
-Ne tartsd meg ajándék volt!
-Ne már dehogyis!
-Dehogy nem barátok vagyunk!
-Akkor sem! Ez egy drága ruha!
-Ajándék fogd fel!!
-Nem!! És beleraktam a nadrág zsebébe a pénzt.
-Tudtom hogy csak azért tetted bele hogy letaperolhass!-Húzta össze a szemeit.
-Igen,nem birtam ki,végül is értehetö rád nem csak a nök a pasik is buknak.-Szarkasztikusan szurkálom és nevetek.Mire megigazitja a gallérját.-Nincs mit tenni...-Mosolyog rám és megdobban a szívem hogy miattam felvidult.
Később...
22:50
-Szia.-Rezzent egy üzenet.
-Szia miujság?
-Rosszat álmodtam.
-Bekaptak vacsira?
-Valami olyasmi... :(
-Mi volt az? Szörny egy krokodil cápa?
-Az exem!...
-Hangosan felnevettem a szoba csendjébe.
-Majdnem eltaláltam-Felhívtam.
-Mi baj?
-Hm..nem tudom.-annyira fáradt volt a hangja mély és kényes.Szinte már már érzéki,
-Hiányzik a szörnyecskéd szépség? Viccelődtem de nem volt vicces kedvében.
-Nem akarok neki megbocsájtani Meyrem...
Olyan kifosztott volt a hangja hogy már én éreztem magam üresnek.
-És közel jársz hozzá?
-Néha igen....
-Hát ennyire szereted?
-Nem! Nincs mit rajta szeretni,ezt mondja az agyam és ez tény!
-És a szíved?
-Azt nem tudom...
-Hiányzik?
-Utálom de igen...de tudod nem az a nő hiányzik akivel együtt laktam,hanem akivel megismerkedtem...
-Nem gondolod hogy az egy hazugság volt?
-De!! Pont ez az!! Ez fáj!
-Sajnálom...
-Köszönöm...
-Ugyan mit?
-Azt hogy hallgatod egy pasi nyavalygását!
-Attol hogy pasi vagy még fájhat! .....Kis Szisza...
-Mit csinálsz?
-Pihizek...Kérdezhetek valamit? Már ha igy a témánál vagyunk.
-Mondd.
-Miatta vagy ennyire szomorú mindig?
-Mindig? Nem vagyok az mindig,honnan veszed?-Szabadkozik.
-Én kiszúrom az ilyet,és ismerlek már annyira,még mikor mosolyogsz akkor is ott a fájdalom a szemeidben.
-Irói magaslatokba törsz Meyrem Rashinda.
-Mustafa ne tereld viccel a témát!
Hatalmasat sóhajt,majd igy szól.
-Nincs kedvem erről beszélni.
-Alahra megijesztesz,lehet hogy gyilkos vagy? Vagy alkoholista? Beteg? Tudom már pszichopata!!!
Kacag...-Elmodom majd egyszer,de most nincs eröm,semmilyen eröm,se fizikai se lelki,amugy is
jobb ha nem traktállak,csak lehuználak,de nem vagyok gyilkos és semmi hasonló...
-Nem nyugodtam meg.
-Miért akarsz rajtam egyfolytában lelkileg segiteni?
-Baráok vagyunk. Várj egyfolytában? Ezt még nem is vettem észre.
-.Lehet hogy alapból ilyen vagy.De egyfolytában ezt érzem ha körülöttem vagy.
-Mélyre hatóan?-Irónizálok.
-Igen....
-Nem tudom,te is segitesz nekem....hogy miben ne kérdezzd!-Nevetem el kinósan a végét.
-Kellemesen hümmög valamit majd álmosan igy szól.
-Áldott estét Rashinda.
-Neked is kis Szisza...
Kivel beszéltél?-Kérdezte Amira olyan összeszedetlen arccal.
-Mustafával.
-Nem beszéltek ti egy kicsit túl sokat?
-Ne kezd azt mint anyu,Idézem: -Egy rendes nőnek nincs olyan hogy férfi és barát is egyszerre.
Amira elneveti magát anyut idéző arckifejezésemen,és hanghordozásomon. Majd mellém telepszik s igy szól.
-Van ilyen! De ugy kezdeni egy barátságot hogy lefeküdtök? Rögtön?...Meyrem...Húzza oldalra a száját. Nem gondolod hogy pótlék vagy?
-Nem,mert nem vagyok sem a felesége ,sem a menyasszonya ,de még a barátnője sem.
Nem akar tőlem semmit!
-Még is téged hív ha egyedül van! És ez "valami"
-Talán...
***
Már nem hasítanak szijat a hátunkba ha több férfi van az ágyunkban életünkben,de nem nézik jó szemmel,családunk méltán bővelkedik oszmán vérrel annyira hogy számon tartsa egy nö életének minden rezdülését,
Itt Isztambulban nem érzem olyan szorosan a köteléket mit a családom a fehérneműm köré szőtt szorosan,mégis Amira figyelmeztet,a sebeim nem forrtak be! Selim emléke fájdalmat okoz a mai napig.De Mustafa egy olyan jelenség az életemben mintha ebben az égető érzésben fa-ként árnyékot vetne rám,s menedéket ebből az egész elfátyolozott világból s annak minden fájdalmától.
Lehet hogy veszélyes játékot űzünk azzal hogy úgy viselkedünk mintha nem lenne köztünk vibráló vonzás,de elvicceljük szándékosan,hiszen sebzettek vagyunk,az hogy sok mindenki megjárja az ágyát fájdalomcsillapítónak tökéletes. Gyógyírnak kevésbé.Viszont a köztünk kialakult szeretet,jót tesz neki és nekem is.
Már egy ideje,erősen lazult a madzag ami a nők dereka szája és nyaka köré volt tekerve évezredek óta,mégis érzeni a súlyát még egyes helyeken,Egyes emberek még tartják a szokásokat,és némely nő még mindig kendőt visel.
Durván egy héttel azután hogy elvitt a stúdióba és az anyukájához,hétvégén a piacra indultam.
Fejemre fátylat terítettem,és elindultam török kincseket keresni anyuék asztalára,holnap elutazom hozzájuk Amira nélkül ugyan,de elmegyek.
Annyira hiányoznak!-Ecsetelem Mustafának telefonon miközben sétálok a macska köves úton,a tenger hullámzik mellettem és már hallom a kofák hangjait,érzem a füge illatát a çay édes fűszeres izét.hallom a gyerekek,izgő mozgó kacagását,hangját
Te mit csinálsz ma?
-Vásárolok! Anyunak.
-Ezt hogy érted?
-Úgy hogy szép a kendőd!
-Hol vagy?
-Valahol ott ahol te!
-De én nem látlak!
-Mióta hord Rashinda kendöt?
-Mióta piacra jár,és az szülei erre tanították!
-És milyen jól tették.-Lép elő s teszi le a telefont.Mosolya rám vetül,lelkendezem.
-Igen! Olyan izgi vagy hogy nem tudok rólad leakadni!
-Szóval holnap elmész?
-Igen,csak csütörtökön jövök vissza.
Mindeközben a hosszú bazár sorai között sétálgatunk,fügét veszek apunak,és egy mintás kék kendődön kúszik végig a kezem,intek az egyik néninek,és közben magamba szívom a mézes fűszerek illatát.
-Olyan jó gyerek vagy,bevásárolsz anyukádnak.-Szorozgatom meg a karját kicsit gúnyosan,de közben tényleg aranyosnak találom,
Elmosolyodik,amolyan szomorú kényszer mosoly ez majd bólogat...
-Rossz kedved van?-Pillantok rá,és vizslatnám még de elkapja a tekintetét és gyümölcsöt vesz,megvárom amíg fizet és a szemébe nézek.
-Mi a baj?
-Nincs baj!
-Elhiggyem?-pillantok rá szánó mosollyal.
-Igen,kérlek....Hangja szelíd és alig hallható.Kedvem lenne megölelni,miért nem tudják a pasik csak úgy egyszerűen kinyögni hogy mi bántja őket? Lehet hogy megint Zsalinda?
Nem...ennyire nem szeretheti...nagyon csúnyán el van kenődve.
Vágok egy grimaszt,enyhén elmosolyogja magát...-Ne legyél már ilyen fonnyadt.Hogy vidítsalak fel?
-Gyere el velem Linett esküvőjére szombaton.-Vágja rá majd pislogok....
-Hm...? És attól jobb kedved lesz?
-Most nem,de akkor biztos!
-Tudod, hogy nem szeretem az esküvőket.-Kéretem magam...
-Tudom,de miattam ott leszel.
-Jaj de fent hordja valaki azt a nagy orrát.mit hiszel ki vagy te?
-Az imént akartál jobb kedvre deríteni,ebből ítélve a barátod akinek megteszel sok sok szívességet!
-Sokat? Hát kösz,kiakarsz használni?-,húzom össze a szemeim.
-Ne csináld már!....Egyedül nincs kedvem...-Ha te nem jössz, el kell vigyek egy kényes nyafogós libát egyet a sok közül....
-Ezért inkább viszel el kacsát? Sajnálom nem megyek! Nem is ismerem annyira őket.
Barna szemei az enyémbe összegződnek,kellemesen csábít,de nem viszi túlzásba épp ahogy kell.
De rajtam nem fog ki!
-Nem értelek ám,a libák jók az ágyadba de kacsát hívsz el megjelenni? Hívd fel valamelyik madárkádat!
-Minek vigyem bár melyiket is? Az összes azzal jönne hogy,ugye majd nekünk is ilyen esküvőnk lesz? Összefogunk házasodni,holott azt sem tudja hogy szeretem-e a Böreket vagy sem!
Számító az összes...-Engedi ki a gőzt bosszúsan.
Összehúzott szemekkel elemzem a lelkét,-Suttogok de ugy hogy hallja,-Szerintem neked agyadra ment hogy Zsálinda nem főzött rád,ezét számít a Börek...
Felnevet.-Olyan jó ízű a nevetése....
-Nem a Börek számít Meyrem! Az hogy nem ismer,hamarabb megjegyzi mindegyik a bánkártya számomat,és az autóm márkáját mint hogy mit szeretek,és mit nem!
Rápillantok,...sajnálom öt,átérzem. És érdekes hogy megismertem egy férfit aki szomjaik egy nőre aki öt szereti és nem a pénzét,azt hittem hogy a pasik nagy részét ez nem zavarja.
Belekarolok,és ránézek,ö is rám.-Ha nincs kedved ne gyere.-Arca kedves,nem sértődöttségből mondja.
-Jaj Mustafa,neked nem lehet nemet mondani!-Bájolom,majd megcsiklandozom a hetyke kis szakállát, elmosolyogja magát.S sétálunk tovább...
-Rendes nőknek nincs olyan hogy férfi és barát egyszerre!-Int fegyelemre anyu már másnap a teraszunkon. Lecsordul az utolsó csepp Cay is a torkomon majd felkapom a tálcát és anyura pillantok.
-Anyukám,ez már a 21 század! Mustafa pedig aranyos. És nem lesz a férjem! Neki galambka kell nem kacsa,liba pedig csak néha!
-Miről hadoválsz te lány?
-Semmi-semmi.-Nevetek szórakozottan,ami a lényeg hogy nem lesz köztünk több...
-Kislányom,nem akarom hogy megégesd magad!
-Nem fogom anyu,Selimnél jobban úgy se égetne meg senki....
-Azt az átkozott csirke fogó.
-Látod,neki se kacsa kellet.-Nézek a semmibe elgondolkodva...
-Mi ez a kacsa dolog?-Nevet anyu.
-Semmi....Semmi...
Este....
Fürdök a kádban és megrezzen a messenger...
-Mit csinálsz?
Elküldtem egy képet,a habos kádból kivillanó combjaimról,és egy mellette úszkáló kiskoromból megmaradt gumikacsáról.
-Nevetö smile-t küldött majd ennyit fűzött hozzá.
-Sütve jobban szeretem a kacsa combot,de így se rossz!
-Nevettem...Felhívott.
-Ha te,nem te lennél,most azt hittem volna hogy elakarsz csábítani.
-Azon már túl vagyunk! És ha te nem te lennél,már vagy a vőlegényem vagy egy rossz emlék lennél.
-És így mi vagyok?-A jó étvágyú barátom! Aki szereti a "madarakat",meg a böreket...
Normális hogy ennyi hülyeséget összehordok hogy 25 éves fejjel?
-Nem...de nem zavaró,én kifejezettem szeretem.
-A hülyeséget?
-A te hülyeségeidet!
-Ez egészen megtisztelő! Mit csinálsz?
-Már én is pihenek,anyunál vacsoráztam,felugrottam Alihoz megittunk egy serbetet.
Arra gondoltam hogy valamit vennem kellene az esküvőre,nászajándékként nem?
-Az nem egy rossz ötlet,és mit veszel?
-Hát ez az,fogalmam sincs!
-Várj,ennek segíts Meyrem bűze van!
-Szóval szagos?
-Bűzös...-Nevetem...Segítek,amúgy is még én sem állok sehogy ruha ügyileg.
-Egy Stylis akinek nincs ruhája?
-Na ne közeledj! Mondtam hogy nem szeretem az esküvőket! Nem tartok estélyit a szekrényben.
-Ne csinálj nekem bűntudatot csak mert elcipellek bulizni!
-Te valahogy mindig beleviszel valamibe.-Suttogom,
-Micsoda?
-Semmi,akkor majd a megbeszéljük. Megyek lefekszem.
-Jól van,jó éjszakát,és köszönöm.
-Jóéjt...
-Szép álmokat,te kacsa fogó....Suttogom miután letettem....
Péntek:.
Dzsánála levált engem délután,szinte egyszerre érkeztek.
-Halihóó!-Lépett be a butikba Dzsánni,Mustafa éppen előtte érkezett Dzsann jól végig mérte majd lopva rám kacsintott így jelezve hogy jó a pasi!! Nem lepett meg!
Dzsánélának majdnem mindenki tetszik!
Mustafa meg mindenkinek! Így nem tanán még számítottam is erre!
-Szia Dzsanéla vagyok!-Nyújtotta kezét,bájmosollyal.
-Musztafa! -Sokat hallottam már rólad!-Moslygott.
Dzsanála rápillantott olyan felelősségre vonóan!
-Nyugi csak jókat!-Nevetett Mustafa majd a kabátomért nyúltam.-Dzsanéláról csak is jó dolgokat tudok mondani.-Grimaszoltam.
Ö is olyan "éppeszü" mit mi kacsintottam Mustafára. Mire ö így felet.
-Beveszünk a csapatba!-Csapta össze a kezeit.
-Dzsanéla csak nevetett!.Perverzen nézett a szemembe,hiába magyarázom hogy azóta az éjszaka óta nincs köztünk semmi,most mégis mocskos dolgokra gondolt!!!
-Azt hiszem mennünk kell!!-Huztam össze a szemöldököm majd elköszöntünk.
Dzsánninak adtam egy puszit Mustafa akkor már kint volt.
-Nagyon jó!!!-Suttogott veszettem,olyan jó kis mindene van!-Nézte öt az ajtóból ahogy beszáll az autóba.
-Jaj! Oké!Sziaaa.
-Finom!-Finom! Fogd már föl!
Nevettem! -Hagyál már!
-Ügyesen,Tudod kicsim mit a doktor szösziben! Hajol és feszit,huzd be valamelyik próbafülkébe!
-Te meg menny ki egy kicsit a levegőre!-Nevettem majd kiléptem a butikbol
mosolyogva beszálltam mellé.
-Aranyos lány!-Mosolygott Mustafa mellettem.
-Zakkat!-Fogtam a fejem!-Majd elhajtunk.
Késöbb....
A nagyvárosi nyüzsgés kezdett az idegeimre menni!Mindenhol autó villamoshang sok ember megmozdulni nem lehet...Musztafa megfogta a kezemet és húzott maga után a tömegben,mire végre felértünk a
pláza első emeletére.
-Nem is tudom mit vegyek fel!
-Hát mindenképpen estélyi kell,Linett megkívánja az eleganciát.-Motyogta melletem.
-Hm...Te frakkban leszel? Cilinder kalapban? -Viccelödtem s közben elképzeltem ugy!
-Hoooggyne!
Maco lennél!-Mondjuk úgy látom így is annak számítasz....-Jelentettem ki miközben azt nézem
hogy alig pár perce mászkálunk és felfalják a nők a szemeikkel!
-Mire célzol?-Nézett rám szúrós ám rafinált tekintettel.
-Mire? Látok ám! Megesznek a nők a szemeikkel! Hogy csinálod? Pedig vagy ez Adonisz!-Mértem végig,nem félek hogy megsértődik,szemétkedem vele ami arra utal hogy már tényleg érzem magamhoz annyira közel hogy "bánthassam" vagy inkább őszinte legyek!
-Nem tudom mi bajod van velem!-Dörzsölgette az állát és mosolygott flegmán.Majd feljebb mentük egy emeletet a mozgólépcsőn...
-Kicsit olyan....Meleg vagy!-Mértem újra végig.
-Nem vagyok meleg!...... Csak langyos!-Viccelődött majd felértük az emeletre-Hugó miatt van! Sokat logunk együtt biztos azért,a multkor már a kezemet is ugy tartottam!
-Kacagtam...-Tényleg?
-Nem....Drágám! És elkényesitette a hangját hogy Hugósnak hasson!
Nevetésemre figyelmes lett egy fiatal pár,olyan igazi kezüket összefont,biztosan mindenki azt hiszi aki lát hogy mi is egy pár vagyunk...
-És mire gondoltál ajándék gyanánt?
-Nem tudom! Azért vagy velem.
-Ühüm,szóval maradjak veled ameddig kikutatjuk az ajándékot,majd előveszel amikor megint hasznod származik belőlem! Tévedtem tényleg igazi férfi vagy!
-Ohoo azért ez nem teljesen igaz! Néha felhívlak más miatt is!
-Néha?-Húzom fel a szemöldököm.
-Most ez ugy hat mintha zavarnálak,elöbb pedig a kihasználásról beszéltél. Döntsd már el kérlek hogy mivel akarod feszegetni még a nyakamon a madzagot!
-Elézést! Harapos kedvedben vagy?
-Unom a nöket,mindet csürdök-csavartok,semmi nem jó nektek! Azért hivtalak fel mert értesz az ilyenekhez,mivel nö vagy másodszor elvileg jóban vagyunk!-És gyűlölök magyarázkodni szóval most érezd magad megtisztelve!
-Arcom mosolyra húzódik,szeretem amikor kinyilatkoztatja hogy mit szeret mit nem,határozott ilyenkor,és van egy kis gyermeki dac is az arcán,kifejeztten élvezem hogy én festhetem rá.
-Mit szólsz egy vázához?
-Nem!
-Ágynemű?
-Fejezd be!
-Most miért?
-Vegyek hozzá gyertya tartót meg sexi fehérneműt is esetleg?....Nem! Az ágynemü az ö ügyük,ez tul intim különben is,ugyan mit tudnék venni nekik Mehmet apja milliómos,Linett úgy szintén.Mind ketten önmagukban dísztárgyak....
Mustafának van ami túl intim?..Érdekes.-Kuncogok magamban,most is rossz kedve van.
-Tudom mit?-Mosolygom rá szelíden,majd a karjába kapaszkodva húzom a kv-zó felé.
-Igyunk egy Kávét!
Rámpillant,észrevette hogy tudom,valami baja van,frusztrált és ki akarom deríteni hogy egyáltalán minek is jöttünk ide,mert hogy nem vásárolni akart az biztos. Beszélgetésre vagy valahonnani kiszakadásra vágyik....De velem? Ennyire kellemes lennék neki? Vagy nincs más?
Két kávét légyszives.-Pillantok a szöke szerény kis pincérlányra majd mellé teszem,-Az úrnak erőset.
-Szemei az enyémet keresik de csak a táskám letevése után huzom az arcom beszélgetésre.
Arca olyan mint akit a falra kentek,-Tudod hogy nézel ki? Mint egy nyuzott birka,hisztizel mint egy nö! És nem áll jól a szürke!-Húzom oldalra a szám.
-Egyébb comment?
-Kérdés lenne....-Mi bajod van?-Szavam halkabb és puhatolózóbb,szemei szégyellvén azt ami szomorítja az asztalra szegödnek,azon belül is a két tehetetlenül fekvő kezére fölötte.Az egyikre ráemelem a kezem és folytatom.
-Ha akarod mondd el!
-Köszönöm,de nem téma.
Kihozzák a két kávét,
Bele tenné a cukrot mire meghökkenve kissé felindultan tekint a hátam mögötti valamire vagy valakire.
-Mi a baj mi van ott?-Kezdtem hátra fordulni de megfogta a kezem hogy ne tegyem.-ki van ott?
-Az exem-Morogja.
-Elmenjünk?
-Miért tenném?
-Hát...jó! Legalább erre jön?
-Ha lesz benne egy kis tartás akkor nem!
Sóhajtott és mélyen a szemembe nézett.-Ide tart....
-Ennyit a tartásról!-Köhintekm
Szia...Állt meg az asztalunk előtt egy csont sovány galamb és macska arcú lány! Eredeti cica baba!
-Szia!-Köszöntem mivel engem észre sem vett! -(Szándékosanˇ)
-Milyen kellemes meglepetés flegmázott Mustafa!-Közben a arcáról sütött a gúny.
-Ekkor jöttem én!! -Nem mutatsz be szívem?
-Musztafa egy kicsit se hökkent meg hogy elakarom játszani a nőjét.Rezzenéstelen arccal belement a játékba.
-Ne haragudj kicsim ö Zsálinda!-Egy régi barátom!
-Zsálindá,ö Meyrem!
-Örülök! Nyújtottam a kezemet!
-Én is!-Nyújtotta ö is a kezét áll örömet színlelve.
-Épp kávézunk nem tartasz velünk?-kezdtem kicsit furkálódó lenni.
-Áh..nem akarok zavarni.
-Oh engem nem zavarsz!
-Musztafa rám pillantott hogy ne tegyem!De még nem tudta mit akarok!
-Zsálindá nem érezte görcsösen magát leült.
-Rég ismeritek egymást?-Kezdte.
-Csak nemrég ismerkedtünk meg,néztem szerelmesen Mustafára.-Olyan szerelem volt első látásra! Jelentettem ki kissé az alsó ajkamba beleharapva,nehogy elnevessem magam.-Gyors volt!
-Az,gyors és "mélyreható"!-Nézett a szemebe,és zavarba ejtett.
Zsálindá egyértelműen kiakadt ,főleg így hogy hiteles volt a kis előadásunk,a valóságnak köszönhetően.De sütött róla hogy furcsája,nem tart elég jó nőnek,főleg hozzá képest nem ütöm meg a mércét.
Ezek után Zsálindá munka ügyben szolt Mustafához mintha meg sem történt volna semmi,ezekben a pillanatokban tudtam meg hogy Zsálindá igazából fotó modell.
Olyan dolgokról beszéltek amikhez nem tudtam hozzászólni.
Csodáltam Mustafát ,akkora önfegyelem volt benne vagy büszkeség nem is tudom,egyértelmű hogy szereti még ezt a nőt és fáj neki amit
vele tett mégis olyan hidegen beszél vele mintha tényleg csak modell fotós kapcsolat lett volna köztük...
A "galambka" telefonja csörgött közölte hogy mennie kell,én persze marasztaltam egy pillanatig de elmondta sietnie kell mert éppen portfóliófotózásra megy! Természetesen villogott vele.
Egyértelműen féltékeny rám!-Ha tudná hogy nem kéne...
Felállt,megérintette Mustafa vállát,az felnézett rá,szemei égtek valami furcsa tűztől,fájdalom csillant bennük majd csak tűrte ahogy a lány ráleheli az arcára a kivégzö lehelet csókot.
-És volt pofája ide jönni! -Akadt ki nekem miután arrébb repkedett a "Galambka"
-Miért lépődsz meg ezen? Volt elég pofája máshoz is!.....Bocsánat!-Sütöm le szemeimet.
-Szivem?-Pillant rám,kacéran.
-Keresztbe emelem pajkosan a lábaimat,felkönyöklöm az asztal szélére majd szempilla rebesgetve megkérdem.
-Miért a "Mélyraható" az milyen leírásnak felel meg?
-Valóság hűnek!-Arca megint átvált állmacsóba,megvillan az egó és az irántam érzett érzés,amit most már azt hiszem nyugodtan mondhatunk baráti szeretetnek.
Kicsivel később összeszedtük magunkat újra és megtaláltam a tökéletes ruhát a Hatice szalon kirakatban egy hosszú testhez simuló tűzpiros szépség állt és csak rám várt!
Milyen?-Lépek ki a próbafülkéből,ö megfordul s végig vezeti rajtam a tekintetét,hosszan mustrál.
Majd végül megszólal...
-Jol áll kiemeli az arcodat a színe,a szabása meg a derekadat nagyon nőies és mégis szolid nem billen át arra a szinte hogy dögös legyen de mégis szexi.Lehetne egy kicsit rövidebb hogy mégis csak ne a földet sepreje,de egy magassarkúval szerintem megoldod!
-Allahra! Távolodj el a meleg főnököd közeléből,sürgősen!
-Most mi van?-Mosolygott feleszmélve.
-A ruha mustrálása után az eladó felfalta Mustafát a szemeivel,szegénykém nem csodálom hogy amíg én átöltöztem eliszkolt.Az eladó ugyan is egy meleg férfi.
-Musztafa nem vársz meg?Még fizetnem kéne!
-A szuki fiú már elintézte.Mondta az eladó akit kb 30 körülinek nézek, gondolom ráindult Mustafára.
-Na gyere már csajszi még sok rucit kell felpróbálnom! -Alakította már megint a langyost.
Egymás mellé érve megkérdeztem:
-Mit csináltatok még öltöztem?
-Azt hitte szisza fiú vagyok! És sziszázunk egyet közöltem hogy már elkapott egy másik szisza!
-Vagy inkább "Galabka"
-Mi?
-Semmi zakkat vagy!- Nyújtottam át a pénzt amit kifizetett helyettem.
-Ne tartsd meg ajándék volt!
-Ne már dehogyis!
-Dehogy nem barátok vagyunk!
-Akkor sem! Ez egy drága ruha!
-Ajándék fogd fel!!
-Nem!! És beleraktam a nadrág zsebébe a pénzt.
-Tudtom hogy csak azért tetted bele hogy letaperolhass!-Húzta össze a szemeit.
-Igen,nem birtam ki,végül is értehetö rád nem csak a nök a pasik is buknak.-Szarkasztikusan szurkálom és nevetek.Mire megigazitja a gallérját.-Nincs mit tenni...-Mosolyog rám és megdobban a szívem hogy miattam felvidult.
Később...
22:50
-Szia.-Rezzent egy üzenet.
-Szia miujság?
-Rosszat álmodtam.
-Bekaptak vacsira?
-Valami olyasmi... :(
-Mi volt az? Szörny egy krokodil cápa?
-Az exem!...
-Hangosan felnevettem a szoba csendjébe.
-Majdnem eltaláltam-Felhívtam.
-Mi baj?
-Hm..nem tudom.-annyira fáradt volt a hangja mély és kényes.Szinte már már érzéki,
-Hiányzik a szörnyecskéd szépség? Viccelődtem de nem volt vicces kedvében.
-Nem akarok neki megbocsájtani Meyrem...
Olyan kifosztott volt a hangja hogy már én éreztem magam üresnek.
-És közel jársz hozzá?
-Néha igen....
-Hát ennyire szereted?
-Nem! Nincs mit rajta szeretni,ezt mondja az agyam és ez tény!
-És a szíved?
-Azt nem tudom...
-Hiányzik?
-Utálom de igen...de tudod nem az a nő hiányzik akivel együtt laktam,hanem akivel megismerkedtem...
-Nem gondolod hogy az egy hazugság volt?
-De!! Pont ez az!! Ez fáj!
-Sajnálom...
-Köszönöm...
-Ugyan mit?
-Azt hogy hallgatod egy pasi nyavalygását!
-Attol hogy pasi vagy még fájhat! .....Kis Szisza...
-Mit csinálsz?
-Pihizek...Kérdezhetek valamit? Már ha igy a témánál vagyunk.
-Mondd.
-Miatta vagy ennyire szomorú mindig?
-Mindig? Nem vagyok az mindig,honnan veszed?-Szabadkozik.
-Én kiszúrom az ilyet,és ismerlek már annyira,még mikor mosolyogsz akkor is ott a fájdalom a szemeidben.
-Irói magaslatokba törsz Meyrem Rashinda.
-Mustafa ne tereld viccel a témát!
Hatalmasat sóhajt,majd igy szól.
-Nincs kedvem erről beszélni.
-Alahra megijesztesz,lehet hogy gyilkos vagy? Vagy alkoholista? Beteg? Tudom már pszichopata!!!
Kacag...-Elmodom majd egyszer,de most nincs eröm,semmilyen eröm,se fizikai se lelki,amugy is
jobb ha nem traktállak,csak lehuználak,de nem vagyok gyilkos és semmi hasonló...
-Nem nyugodtam meg.
-Miért akarsz rajtam egyfolytában lelkileg segiteni?
-Baráok vagyunk. Várj egyfolytában? Ezt még nem is vettem észre.
-.Lehet hogy alapból ilyen vagy.De egyfolytában ezt érzem ha körülöttem vagy.
-Mélyre hatóan?-Irónizálok.
-Igen....
-Nem tudom,te is segitesz nekem....hogy miben ne kérdezzd!-Nevetem el kinósan a végét.
-Kellemesen hümmög valamit majd álmosan igy szól.
-Áldott estét Rashinda.
-Neked is kis Szisza...
Kivel beszéltél?-Kérdezte Amira olyan összeszedetlen arccal.
-Mustafával.
-Nem beszéltek ti egy kicsit túl sokat?
-Ne kezd azt mint anyu,Idézem: -Egy rendes nőnek nincs olyan hogy férfi és barát is egyszerre.
Amira elneveti magát anyut idéző arckifejezésemen,és hanghordozásomon. Majd mellém telepszik s igy szól.
-Van ilyen! De ugy kezdeni egy barátságot hogy lefeküdtök? Rögtön?...Meyrem...Húzza oldalra a száját. Nem gondolod hogy pótlék vagy?
-Nem,mert nem vagyok sem a felesége ,sem a menyasszonya ,de még a barátnője sem.
Nem akar tőlem semmit!
-Még is téged hív ha egyedül van! És ez "valami"
-Talán...
***
Már nem hasítanak szijat a hátunkba ha több férfi van az ágyunkban életünkben,de nem nézik jó szemmel,családunk méltán bővelkedik oszmán vérrel annyira hogy számon tartsa egy nö életének minden rezdülését,
Itt Isztambulban nem érzem olyan szorosan a köteléket mit a családom a fehérneműm köré szőtt szorosan,mégis Amira figyelmeztet,a sebeim nem forrtak be! Selim emléke fájdalmat okoz a mai napig.De Mustafa egy olyan jelenség az életemben mintha ebben az égető érzésben fa-ként árnyékot vetne rám,s menedéket ebből az egész elfátyolozott világból s annak minden fájdalmától.
Lehet hogy veszélyes játékot űzünk azzal hogy úgy viselkedünk mintha nem lenne köztünk vibráló vonzás,de elvicceljük szándékosan,hiszen sebzettek vagyunk,az hogy sok mindenki megjárja az ágyát fájdalomcsillapítónak tökéletes. Gyógyírnak kevésbé.Viszont a köztünk kialakult szeretet,jót tesz neki és nekem is.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)